Szombaton megkezdődött az ajánlóívek begyűjtése, ezzel hivatalosan is kilőtt a kampány, 50 nap múlva lesznek az országgyűlési választások Magyarországon.

Utoljára talán 2002-ben előzte meg ilyen várakozás a választást – akkor a második fordulóban a jogosultak több mint 73 százaléka ment el szavazni, ami azóta is rekord. Akkor is Orbán Viktor és a Fidesz volt kormányon, de végül veszített az MSZP és az SZDSZ koalíciójával szemben.

Két ellenzékben töltött ciklus után 2010-ben Orbán Viktor visszaszerezte a hatalmat, és kétharmados felhatalmazása birtokában egyfordulós választási rendszert vezetett be Magyarországon. Minden esély megvan rá, hogy az idei egyfordulós választáson megdől a 24 éves részvételi csúcs, és annál is többen mennek el választani, mint tették a 2002-es második fordulóban.

Bár hivatalosan csak szombaton vette kezdetét, legalább egy éve intenzív kampány zajlik Magyarországon. Olyan drasztikus változás zajlott le ugyanis az ellenzéki térfélen, ami alapjaiban változtatta meg a magyar belpolitika dinamikáját. Az elmúlt három választás során az ellenzéket különalkukra, előválasztásra, koalíciós tervezésre és állandó belső feszültségekre ítélte a győztest duplán jutalmazó orbáni választási rendszer. Ezt a tagolt és töredezett ellenzéket egy év alatt leváltotta egy másik domináns párt, amelynek most esélye látszik megszakítani Orbán Viktor négy ciklus óta zajló kétharmados kormányzását.

Bár rengeteg a bizonytalansági tényező, a kormánytól független közvélemény-kutatók a kihívó Tisza párt előnyét mérik. A 21 Kutatóközpont február elején, a biztos szavazó pártválasztók között 16 százalékpont előnyt mért az ellenzéknek, a Medián két héttel korábban 12 százalékos előnyt rögzített. A kutatások szerint a várakozások viszont kiegyenlítettek: ugyanannyian számítanak a Fidesz, mint az ellenzék győzelmére, és ennek komoly jelentősége lehet még a kampány utolsó heteiben.

A 2024 februárja, vagyis a kegyelmi ügy – Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit EP-listavezető visszavonulása – óta eltelt két évben teljesen átrajzolódott a magyar pártpolitika térképe. Az előző választáson mandátumhoz jutott pártok, mint a Momentum, az MSZP vagy az LMP, teljesen felmorzsolódtak, támogatóik pedig nagy számban csatlakoztak a hónapról hónapra erősödő, Magyar Péter vezette Tisza Párt mozgalmához.

Magyar Pétert, aki több különböző pozíciót viselt Fidesz-kormányok alatt állami vállalatoknál, azzal ismerte meg az ország, hogy felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter visszavonulását követően nyilvánosan is kritizálni kezdte a kormányt. Hasonló dezertálásra kevés példa volt az elmúlt 16 évben. Magyar nem csak annyiban jelentett kihívást a Fidesz számára, hogy a párt belső köréből vált ki, és ismerte a rendszer működését és szereplőit, de azzal is, hogy következetesen jobboldali üzeneteket fogalmazott meg.

Miközben a kormányt elsősorban a korrupció és a közszolgáltatások elhanyagolása miatt kritizálta, a bevándorlás vagy a nemzetpolitika területén a Fideszhez hasonló konzervatív retorikát kezdett építeni; el tudta kerülni, hogy beskatulyázzák a hagyományos liberális-baloldali kategóriákba. A 2024-es EP választáson már messze a Tisza volt a legerősebb ellenzéki erő: több mint 1,3 millió szavazatot kapva közel 30 százalékos eredményt értek el és 7 mandátumot szereztek. A gazdasági és morális válság eszkalálódásával olyan protesthangulat alakult ki az országban, amiben a Tisza egy év alatt elérte, hogy ne legyen rajtuk kívül alternatívája a kormányváltásnak.

A legnagyobb meglepetés az volt, hogy Magyar saját pályájáról is le tudta tolni Orbán Viktort. Nagyrendezvényeinek hangulata, országjárásai, rítusokra és szimbólumokra építő politikája a Fidesz elnökének 2002-es kampányát idézték – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a Tisza érdemi erőforrás és szervezeti háttér nélkül volt kénytelen felvenni a harcot a jelenlegi kormánnyal.

Magyar agresszív és magabiztos közösségi médiás jelenlétére a Fidesz máig nem talált ellenszert: a Tisza vezetőjéről leperegtek azok a lejárató kampányok, amelyekkel a kormány ciklusokon át sakkban tudta tartani aktuális ellenfeleit.

2024 őszén bekövetkezett az, amire tizenhét éven át nem volt példa: független közvélemény-kutatók már nem a Fideszt mérték az ország legnépszerűbb pártjának, hanem a Tiszát.

Zavar a Fideszben

2025-ben nemcsak a gazdasági eredmények maradtak el, de Orbán Viktor számos olyan politikai hibát elkövetett, amire a megelőző tizenöt évben kevés példa volt.

A miniszterelnök grandiózus gazdasági fellendülést – repülőrajtot – prognosztizált év elején, ám az eredmények messze elmaradtak a várttól: alig 0,3 százalékkal tudott növekedni tavaly a magyar gazdaság. A Fidesz, szuverenitásvédelemre hivatkozva, átláthatósági törvénnyel fenyegette meg a független sajtót és civil szervezeteket, de végül visszakozni volt kénytelen. A kormányfő személyesen üzente meg, hogy ne bajlódjanak az illetékesek a Pride megszervezésével, ehhez képest minden idők legnagyobb felvonulására került sor júniusban. Orbán Viktor kiállt a magyarellenes elnökjelölt, George Simion mellett, aki végül elbukta a román elnökválasztást. A magyar kormány mindeközben ingyenkampányt csinált az Orbán-család meggazdagodását bemutató Direkt36-os dokumentumfilmnek azzal, hogy ukrán összeesküvéssel vádolta meg a filmet készítő újságírókat.

A különböző ügyek egymásra épülve erodálták a Fidesz imázsát. Orbán Viktor legyőzhetetlenségének, illetve tévedhetetlenségének mítosza ingott meg. A miniszterelnök több mint egy évtizeden át építette magáról azt a képet, hogy legalább egy lépéssel a mezőny előtt jár, sőt, a nemzetközi politikában is jobban látja, milyen folyamatokra érdemes figyelni. Ez a kép hónapról hónapra homályosodott el. A miniszterelnök és stábja, felismerve a megváltozott helyzetet, intenzívebb közösségi médiás kommunikációra váltott át. Orbán tavasz óta hetente több interjút is ad, köztük többé-kevésbé független csatornák felületein is, kommentelni kezdett, új celebekkel veszi körül magát. Megalapította a Harcosok Klubját és a Digitális Polgári Köröket – két olyan, felülről irányított mozgalmat, amelyekkel a szavazótábor közösségi médiás aktivitását igyekezett felpörgetni.

A „biztos választás” szlogennel kampányoló Fidesz azt üzente a választóinak, egyedül ő képes megvédeni az országot az orosz-ukrán háború veszélyeitől. Hasonló riogatással nyerték meg a választást 2022-ben is, mostanra mégis szintet lépett a félelemkeltő retorika, és az ukránellenes uszítás. A Fidesz hatalmas tempóban gyártja a mesterséges intelligencia által generált, olcsó, mégis sokkoló médiatartalmakat – ma már egyenesen ott tart a retorika, hogy ha a Tisza nyer, fejbe lövik az apádat.

Bár a Fidesz ért el részsikereket, Orbánék nem tudták érdemben megakasztani a Tisza népszerűségét. Az év második felében egymás után derült fény visszaélésekre a gyermekvédelmi rendszerben. Magyar az ilyen ügyek napirenden tartásával folyamatos nyomás alatt tartotta a kormányt. December közepén, a botrányok hatására, Magyarék tízezres nagyságrendű tömeget tudtak megmozgatni Budapesten.

Olyannyira felmorzsolódott minden alternatív ellenzéki erő, hogy jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak jobboldali formációk lesznek a következő magyar parlament tagjai. A radikális Mi Hazánk épp az 5 százalékos küszöbön táncol, a baloldali Demokratikus Koalíció és a viccpárt Kutyapárt 3, illetve 2 százalékon áll a 21 kutatóközpont szerint.

Bár a közhangulat egyre inkább ebbe az irányba hajlik, hiba volna azt állítani, hogy a választásnak egyértelmű esélyese van. Orbán Viktort soha nem szabad leírni. 2002-ben is hajszálon múlt, hogy két hét alatt megfordítson egy már lefutottnak látszott választást. A választási hadjárat legfontosabb periódusa csak most következik – és sok tekintetben a Fidesznek lejt a pálya.