„Mint a tél és tavasz határán nyíló hóvirág, március 15-e ünnepe is mindig magában hordozza a változás ígéretét. Ezért van, hogy a fordulatos magyar történelemben március 15-e talán a leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben. A hatalom márciusa sokszor próbálta legyűrni március hatalmát. De a szabadságvágy mindig erősebbnek bizonyult. Így esett 37 évvel ezelőtt is, amikor a rendszerváltás hajnalán a nemzet visszavette magának az ünnepet”
– kezdte ünnepi beszédét Karácsony Gergely főpolgármester. Felidézte a rendszerváltás előtti, 1989-es ünnepet, amikor békés, de határozott tömeg követelte a szabadságjogokat, és emlékeztetett arra, hogy az 1848-as jelszó ma is érvényes:
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Karácsony a közelgő választásról is beszélt: szerinte nem az a kérdés, hogy vannak-e politikai különbségek, hanem az, hogy ezek a különbségek megőrzik-e az emberi méltóság tiszteletét, vagy a gyűlölet nyelvébe csúsznak át. A közbeszéd durvulása veszélyes, mert az erőszakot mindig egy romboló nyelv előzi meg, mondta. A történelmi hagyomány – különösen 1848 öröksége – azonban arra emlékeztet, hogy a magyar társadalom képes közös célok mentén cselekedni.
„És ha nem akarjuk, hogy ezt a fejezetet, a mi életünk, a gyerekeink életének új fejezetét mások írják helyettünk, akkor magunknak kell hozzáfognunk. Ott lesz hozzá a toll, 28 nap múlva a szavazófülkékben, azzal lehet elkezdeni megírni annak a Magyarországnak a történetét, amely visszatalál 1848 eszményeihez. Mert végre talán tényleg itt az ideje, hogy elmosolyodjunk, abban a biztos tudatban, hogy ez itt Magyarország, mi itt itthon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk. Mindannyiunké. Legyen béke, szabadság és egyetértés”
– zárta a főpolgármester. A teljes beszéd itt tekinthető meg:
