• Legalább 250 ezren tüntettek a cseh fővárosban szombaton a nemrég hivatalba lépett Babiš-kormány ellen, és már nem először.
• Ezeket a tömegtüntetéseket civilek szervezik, politikai pártok részvétele nélkül.
• Ott voltunk és megpróbáltuk megfejteni, mi viszi ilyen könnyen utcára a cseheket.

A politikai tüntetések koreográfiái a legtöbb európai országban hasonlóak: zászlókat és táblákat cipelő, vagy csak simán bámészkodó emberek összegyűlnek, hogy szónoklatokat hallgassanak arról, hogyan lépte át épp a hatalom a vörös vonalat, és hogy miként fogják a további vonalátlépésben a kormányt megakadályozni. Ilyen tekintetben nem különbözött a múlt szombati prágai tüntetés sem azoktól a budapesti demonstrációktól, melyeken részt vettem az elmúlt bő másfél évtizedben. A fontos különbség a méretekben van: ezen a prágai tüntetésen olyan elképesztő tömeg gyűlt össze, amely nagyságrendileg a két éve építkező Tisza legnagyobb, a felfokozott kampányhangulatban tartott tüntetésével vethető össze, illetve olyan civil megmozdulásokkal, mint az elementáris felháborodás utáni gyermekvédelmi influenszertüntetés vagy a tavalyi Pride, ami a betiltása miatt jóval több volt egy hagyományos rendezvénynél.

A mostani cseh tüntetést civilek szervezték, pártok részvétele nélkül. Ráadásul ez rövid időn belül már a második tömegtüntetés volt Prágában, hiszen február elején az Óváros téren is volt már egy hatalmas demonstráció, akkor Petr Pavel elnök mellett. Mindezt úgy, hogy a kétségkívül feszült hangulatú választási kampány már rég lecsengett, és némiképp csökkentette az indulatokat, hogy Babiš pártja, az ANO elég egyértelmű győzelmet aratott. Most ráadásul nem is volt ennek a tüntetésnek egyértelmű indoka: nem egy jól megfogható döntés vagy politikus ellen vagy mellett álltak ki a tüntetők, hanem úgy általánosságban a Babiš-kormány autoriter tendenciái ellen. Vagyis Andrej Babiš alig három hónapja tért csak vissza a hatalomba, mégis kétszer sikerült már figyelemre méltó tömeget összehívni ellene.

Focimeccs, játszótér, tüntetés

A szombati tüntetés helyszíne az egyik legnagyobb prágai park, a Letná volt: kicsit olyasmi szerepet tölt be a cseh fővárosban, mint nálunk a Városliget. Ez is központi fekvésű, ikonikus városi zöldterület, csak éppen a Letná egy nagy, nyitott, jól belátható fennsík, ami kifejezetten jól működik tömegrendezvényeken. Már többször bizonyított tömegtüntetéseken is: a leghíresebb 1989. november 25-26-án volt, amikor becslések szerint 7-800 ezren követeltek szabad választásokat, de harminc évvel később, 2019 novemberében is legalább negyedmillióan tüntettek az első miniszterelnöki ciklusát töltő Babiš ellen.

Ez rá is világít egy nagy különbségre: a prágai tüntetéseken nincs fel-alá vonulgatás a városban, hanem a meghirdetett helyszínen gyűlnek össze az emberek, és kész.

Emiatt is lehet, hogy a parkban látható színpad, a sok felállított nagyképernyő és persze a tömeg miatt inkább a Sziget-fesztivál nagyszínpada ugrik be politikai tüntetés helyett. Vannak ugyan táblák, de a legtöbben simán nemzeti zászlót lobogtatnak, még a környékbeli házak erkélyein is kilógatnak párat, gyakran EU-zászló kíséretében.