„Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani” – állapította meg Rácz András, Oroszország-szakértő a Helyzet: van! hétfő reggeli adásában. Szerinte nem különösebben meglepő, hogy az oroszok beavatkoznak más országok választásaiba.

„Ennek van egy ilyen fokozatos eszkalációs jellege: először finomabb eszközökkel próbálkoznak, aztán kevésbé finom eszközökkel, és a végén néha el tudnak menni egészen radikális megoldásokig, vagy egészen radikális megoldások javaslásáig.”

Utalt a Washington Post múlt heti cikkére, amiben Catherine Belton többek között arról írt, hogy az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) tisztjei egy belső anyagban felvetették, hogy egy Orbán Viktor elleni merényletkísérlet megrendezése alapvetően változtatná meg a választási kampány menetét. Rácz András szerint a cikkben hivatkozott belső anyag elég pontosan felméri azt, hogy az április 12-i országgyűlési választásoknak nem Orbán Viktor az esélyese, és azt javasolja, hogy tereljék érzelmi síkra a kampányt, csináljanak valami olyasmit, esetleg egy önmerényletet, ami meg tudná fordítani a közhangulatot.

A szakértő szerint az oroszok mindig úgy avatkoznak be más országok választásaiba, hogy több orosz ügynökség dolgozik párhuzamosan, és ezek nem is feltétlenül tudnak egymás munkájáról. És ha az SZVR dolgozik valahol, akkor minden bizonnyal ott van a katonai titkosszolgálat, a GRU is, valamint a mostanra már külföldi műveletekkel is foglalkozó, de inkább belbiztonsági jellegű FSZB is jelen lehet. „Ugye az, hogy Oroszország nyíltan kiáll Orbán Viktor számukra kívánatos választási győzelme mellett ez már legalább tavaly ősz óta látszik. Ugye tavaly volt egy SZVR-közlemény, ez is önmagában nagyon érdekes dolog, hogy egy másik ország nemzetbiztonsági szolgálata kiad egy közleményt, hogy márpedig Magyarországon XY győzelmét látnánk kívánatosnak.”

Más országok példái alapján azt látni, hogy ahol beavatkoznak ezek az ügynökségek, ott együtt is működtek, de rivalizáltak is. „Tehát például, ami az információs lejáratást illeti, más országokban jól láthatóan felosztották a célpontokat. A politikust az SZVR támadta, B politikust a GRU. Jellemzően abban is volt valamiféle munkamegosztás, hogy ki melyik információs platformon próbál az adott jelöltet támogató vagy a másik jelöltet lejárató tartalmakat közölni” - mondta Rácz. Tehát stratégiai szinten együttműködnek, műveleti és taktikai szinten inkább rivalizálnak egymással. A szakértő szerint mindez a magyar választások jelentőségét jelzi, mert „Moszkva számára Orbán Viktor kormánya az a legeslegerősebb asset, a legeslegerősebb pozíció, amit az Európai Unió és a NATO befolyásolásában valaha elértek”.

Rácz szerint remélhetőleg még nem tartunk ott, hogy az SZVR tegyen javaslatot a magyar kormánynak, de bizonyos esetekben elképzelhető a koordináció. „A most hazahozott két hadifogoly, és ami körülöttük történt, az egy teljesen egyértelműen koordinált magyar-orosz információs művelet volt. Tehát nem az történt, hogy van valami magyar médiatartalom, amit az oroszok egyoldalúan megtolnak egy pár százezer automatizált megtekintéssel, hanem ami a hadifoglyok kapcsán történt, ott Moszkva és Budapest nagyon-nagyon szorosan koordinált az első pillanattól kezdve.”

Ugyanakkor úgy látja, hogy az orosz vezetés alapvetően nem bízik a magyar biztonsági szervekben, mert annak tagjainak többsége NATO-képzéseken vett részt, és alapvetően EU- és NATO-pártinak tartják őket. „Ezt Moszkva is tudja egyébként. Ezen a ponton pedig orosz szempontból nem tűnne különösebben bölcs ötletnek valami olyasmit javasolni, egy ennyire érzékeny kinetikus műveletet, tehát egy álmerényletet, amit nagyon szorosan koordinálni kell a helyiekkel, mert minél több helyivel koordinálsz, annál nagyobb az esély, hogy valaki megbuktat téged valamelyik NATO-szövetséges felé.” Ezért Rácz úgy gondolja, hogy az ilyen kinetikus akciókat nem szokták koordinálni az adott kormánnyal. Ha a közvélemény előre értesül arról, hogy készülhet egy ilyen, az radikálisan csökkenti annak az esélyét, hogy egy álmerénylet elérje a tervezett vagy kívánt hatást.

Viszont ha az a cél, hogy egy ilyen művelettel ürügyet teremtsenek egy választási eredmény eltörlésére vagy egy választás elhalasztására, akkor elméletileg ezt a hatást még el lehet vele érni. „Ugye azért fontos hangsúlyozni, hogy elméletileg, mert arra, hogy választási eredményt külső beavatkozásra hivatkozva eltöröljenek, érvénytelenítsenek.... Erre eddig ugye egyetlen példát ismerünk, ez volt a román eset, amikor a román alkotmánybíróság a nagyléptékű külső orosz beavatkozásra hivatkozva megsemmisítette a választási eredményt. De ez egyetlen nagyon-nagyon speciális eset, tehát ebből azért túlságosan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.” De ha egy elég súlyos, akár sok áldozattal járó merénylet történne, „az elméletileg az megadhatná a lehetőséget arra, hogy a biztonsági helyzet romlására hivatkozva rendkívüli állapotot lehessen bevezetni”.

Szerinte a magyarországi választást csak információs eszközökkel már nem lehet megfordítani. „De ha az információs eszközt arra használja például a kormányzat, hogy jogi lépéseket tegyen akár a legesélyesebb ellenzéki párt ellen, akár a választás megtartásával kapcsolatban, az elérhet egy trendfordító hatást. Tehát önmagában nem az információs eszköz, hanem az, amit az információs eszköz alapján mondjuk a magyar kormány csinálna. Tehát katalizátorként még ettől működhet” - mondta a szakértő.

Rácz András felidézte, hogy az ukrán pénzszállító elleni hatósági akciót a kormánymédia mindenféle mesterséges intelligenciával generált képekkel próbálta illusztrálni. Ezeknek egy részén „nagyon fura egyenruhában voltak az állítólag magyar rendőrök. Ukrán egyenruhát sikerült az AI-nak ott rajzolnia. Sőt, volt olyan, azt hiszem, valamelyik kormánypárti bulvárlap hozott le szintén ilyen AI-ra generált képet, amin bizony-bizony az állítólagos magyar rendőrautónak a színezése, mintázata az egy orosz rendőrautóra hasonlított leginkább”. A szakértő szerint ez akkor történhet meg, ha valaki cirill betűkkel ad utasítást a mesterséges intelligenciának. „Úgyhogy erős a gyanú, hogy ott bizonyos illusztrációk ehhez az arany konvojhoz nem magyar szerkesztőségekben készültek” - mondta Rácz.

Szerinte voltak arra utaló jelek korábban is, hogy a kormánymédia hirtelen elkezdett felfedezni senki által nem ismert orosz Telegram-csatornákat, meg olyan ukrán influenszereket, akiről Magyarországon legfeljebb egy pár kárpátaljai hallott, és hirtelen Magyarországon vezető hír lett abban, hogy ezek a figurák miket mondtak. „Ugye volt ez a remek hír az idős ukrán SBO tábornok, Hennagyij Omelcsenko, az a híres videó, amin ő állítólag megfenyegette Orbán Viktort. Na most Omelcsenko bácsi egy nagyon hosszú videóból lett összevágva, úgyhogy úgy lehetett értelmezni, mintha a volt SBU tábornok megfenyegetné Orbánt. Nem nagyon látom azt a képességet magyar oldalon, aki ilyen minőségben össze tudna vágni egy nem túlságosan szép ukránsággal beszélő, nem túlságosan jó felvételt, úgy hogy ez hihető lenne.” A szakértő szerint valaki ezt a szöveget megtalálta, és úgy vágta össze, hogy a magyar kormánynak kedvező legyen. A magyar kormánypropaganda apparátusa ezt a kész felvételt kaphatta meg külföldről. Ezekből a példákból Rácz András arra következtet, hogy akár az oroszok, akár másvalaki látja el a magyar kormányt Ukrajna-ellenes álhírekkel, nem túl minőségi tartalmat ad.