A Patrióta elindított egy Inkább itt mondja el című sorozatot, vélhetően azért, hogy a fideszes vendégek nehogy a független sajtóhoz járjanak el kibeszélni az orbánizmus bukása után érzett bánatukat, hanem maradjanak a fideszes safe space-ben. Ezúttal Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a vereség utáni első kiállást megszervező kollégája, a pestisrácokos Huth Gergely beszélt arról, hogy meg kell-e újulnia a „nemzeti-konzervatív” (magyarul orbánista) sajtónak (propagandának) a választás után.

Bencsik szerint a bukás oka az volt, hogy a Fidesznél idiótákra bízták a kommunikáció irányítását. A tőmondatos üzenetek (háború, Brüsszel, Ukrajna) szajkózása dühítette az embereket és Bencsiket is, mint mondta, „tapasztaltuk is, az emberek ennél sokkal árnyaltabban gondolkodnak”. Magyar Péterről ellenben azt mondta:

„eléggé szofisztikáltan gyalázott, kivétel nélkül mindenkit. Nagyon virtuóz módon, tehát átkozódásban és gyalázkodásban egészen magas színvonalú teljesítményt nyújtott. Mi egy nagyon lebutított, leegyszerűsített üzenettel jöttünk, amelyeket a társadalom elutasított.”

Huth Gergely szerint az is baj volt, hogy a tiszás influenszerek sokszínűbbek voltak, mint a fideszesek. Ezután arról beszélt, hogy egy akkori „részletes Századvég-felmérés” kimutatta, hogy „a Pesti TV-nek a 1,5 milliós törzsközönsége, az 35 éves életkort mutat”. (Valójában annyira zabálták a fiatalok azt, ahogy Stefka István még nála is rosszabb állapotban lévő urakkal beszélgetett a Boomerlázadás című műsorban, hogy Vaszily Miklós 1,5 év után be is zárta a tévéjét.) Huth azt mondta, „zseniális építkezések és értelmetlen rombolások egymást követő kavalkádja volt a jobboldali médiaépítkezés, aminek egymillió oka van, amit egymással meg egymás között kell megbeszélni, meg erre most a keretek és az idő is rövid, de azért ennek nem szabadott volna így lennie”.

Bencsik azt mondta, „újra meg kell tanulni spórolni”, de mindenképpen folytatni akarják a Demokratát. Huth aztán átváltott sci-fibe, mert arról beszélt, hogy:

„Egész biztos, hogy az újfajta kommunikációhoz meg kell érteni egyáltalán, hogy a sok első szavazót milyen technikával mozgatta meg az ellenoldal, ezeket a technikákat el kell sajátítani, még több pályakezdő fiatal arcot be kell vonni ebbe. (…) Az örök vesszőparipám, hogy azoktól az opportunistáktól, akik között ha eldőlt volna a választás, akkor a Tisza Párt valószínűleg négyötödöt vagy ötödöt kapott volna. Ezektől a figuráktól meg kell szabadulni, mert ellenlábasokkal nem lehet őszinte, jó konzervatív sajtót építeni.”

Hogy kik lehetnek azok az opportunisták, akik éppen most ne akarnának leszállni a fideszes propagandavonatról, arról nem beszélt.

Bencsik azt mondta, nem ismerték fel, hogy mi a tényleges helyzet az országban, és „gyors tempóban, ordítva, lelkesen, zászlókat lobogtatva belerohantunk egy szakadékba”.

Még sokáig fog tartani, amíg feldolgozzák ezt ők, a médiában dolgozók – mondta Bencsik, aki szerint a háttérintézmények, a társadalomkutatók buktak meg, ami megbocsáthatatlan, ott radikális megújulásra van szükség. Szerinte a klasszikus médiára (az övéjükre) viszont elképesztő nagy szükség van, és végül is nem is kell megújulnia:

„Ha tudtuk volna, ha szóltak volna, hogy »gyerekek, az a helyzet, hogy szakadék felé robogunk, meg fog bukni a jobboldal«, akkor másképp kommunikáltunk volna, akkor is hűségesen kiálltunk volna ezek mellett az értékek mellett, és most is ki fogunk állni ezek mellett az értékek mellett, rendíthetetlenül. Tehát nem kell nekünk megújulni. Azok újuljanak meg, akik eltitkolták a valóságot előlünk.”

Huth továbbra is „nemzeti oldal”-ként hivatkozik a fideszesekre, és említette is, hogy emiatt haragszanak rájuk a tiszások:

„De erre ez a válaszom, hogy azt, hogy ők nemzeti oldalnak nevezhessék magukat, azt még ki kell érdemelni. Ugye Bódis Krisztinával meg Ruff Bálinttal ez nehezen fog menni, de sok sikert kívánok a tiszásoknak. Nekünk azokkal kell foglalkozni, akiknek valóban érték a nemzeti gondolat.”

Huth azt sajnálja nagyon, hogy „orosz rulettet” játszottak „az országgal és a nemzeti oldallal”, mert nem volt B-terv arra, hogy mi van, ha veszítenek, mert most sorra zárnak be stabilnak hitt intézmények, és a médiájukat is ez a veszély fenyegeti:

„És nyilván ezt tudják Magyar Péterék, azért félemlítik meg az országot egyfajta ilyen szamuelysta, bolsevik módszerrel, hogy ne legyen, aki részt mer venni tőkével, munkával a konzervatív-nemzeti oldal újraépítésében. Nyilván ez most még ideig-óráig hathat, de nekünk ezt az aljas törekvést vissza kell vernünk, a jogállamot meg kell védeni, és igenis újra kell építeni magunkat, ha kell az első kockától az utolsóig.”

Az egyik legputyinistább fideszes propagandalap főszerkesztője a független sajtót is bolseviknek nevezte, szerinte „szánalmas, ócska propagandát” gyártanak. A volt kommunista Bencsik pedig azzal folytatta, hogy nincs is független média, mindegyik valamilyen érdekkörhöz tartozik. „Ezek nem újságírók, hanem propagandisták. Ki kell mondani mindig is” – mondta a megújulás jegyében Huth Gergely propagandista, aki szerint egyébként „olyan irtózatos pénzekhez jutott mondjuk egy Telex vagy egy 444, amihez egy jobboldali szerkesztőség nem tudott hozzájutni”. (Valójában természetesen a fideszes holdudvar a teljesen a piacról élő független sajtó bevételeinek a sokszorosából tartotta el ezeket a lapokat néhai közpénzekből.)

Huth azt állította, a fiatal kollégái szerint már Tusványoson, de szerinte inkább nyár végén kezdi el a jobboldal újjáépítését Orbán Viktor (akit egyébként addig még elvileg újra is kéne választania a kongresszusnak). A megújulást végül is így látja Huth:

„Felkerültünk a világtérképbe. Személyesen Orbán Viktor is az elmúlt száz év egyik legfontosabb államférfiaként és filozófusaként ehhez nagyon nagy mértékben hozzátette a magáét. Ezt a tudást miért is dobnánk el? Ez a jövő tudása. Lehet, hogy kicsit túl hamar kezdtünk mi ebbe bele, a világ még nem volt teljesen érett rá.”