Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

Magyar Péter és gyermekei megtekintették a Szent Koronát az Országház kupolacsarnokában.

A második világháborúban külföldre került koronát az Egyesült Államok 1978-ban adta vissza Magyarországnak, és Orbán Viktor első kormánya idején, 2000-ben került a mostani helyére.

Eredetileg úgy volt, hogy a képviselők a Szent Korona előtt teszik le esküjüket, végül a Fidesz dominálta Szent Korona Testület, aminek Orbán Viktor bukott miniszterelnök és Kövér László volt házelnök is tagja, ehhez nem járult hozzá.

A parlamentben jelenleg szünet van, de már nem sokáig. Szavaznak még a minisztériumok felsorolásáról, a veszélyhelyzeti kormányzásról, az országgyűlési bizottságokról. Várhatóan délután 3 órakor választják meg miniszterelnöknek Magyar Pétert.

Magyar beszél majd a parlamentben és a Kossuth téren is, ahol éjszakába nyúló népünnepély lesz olyan fellépőkkel, mint nagy valószínűséggel Presser Gábor. A Fővárosi Önkormányzat már tart a Lánchídnál.

Ez volt eddig: Sulyoknak hirtelen eszébe jutott a jogállamiság, Forsthoffer Ágnes házelnök lett, és új stílust ígért, a Parlamentre kikerült az EU zászlaja.

Karácsony ellen tüntet a tömegben Békés Gáspár mindenkiellenes aktivista. Táblával leplezve le a rettegett Karigeri-Semjén-paktumot. Molotov és Ribbentrop a hídfőnél pityeregnek.

Egyébként egészen bizarr ez az esemény: aki nem érti a szavakat, temetésszerűségnek is hihetné. Nehéz elképzelni a brainstormingot, ahol azt találták ki ünnepi bulinak, hogy 15-20 aktivista beszédet mond. Ezért fejben táncolok Pilz Olivér tört ütemeire. Ez itt a progresszív értelemben vett Brown Paper Bag!

méghozzá olyanok, amik működnek is, hogy folyamatosan karbantarthassák az épületet és a benne található bútorokat - tudhattuk meg az imént Magyar Péter Facebook-élőjében Kelecsényi Kristóf építészettörténésztől. Sőt, van bankautomata is. Fodrászat csak volt, már nincsen.

„Ahogy egymással bánunk, az a hazánk” – kezdte beszédét Karácsony Gergely főpolgármester. Azt reméli, hogy ezt a mondatot sikerül az életünkbe is belefoglalni.

Szerinte ahhoz, hogy elkezdhessük írni az új fejezetet, le kell zárni az előzőt. Azt a fejezetet, amiben elvették a hitünket jogban, az államban, a közös nyelvben, sokszor még egymásban is. Ahhoz hogy ezt meghaladjuk, fel kell tárni az igazságot, ki kell mondani a bűnöket, meg kell keresni a felelősök, csak így lehet a polgárait nem elnyomó, hanem szolgáló államot helyreállítani.

Arról beszélt, hogy 16 évig 10 millió bántalmazott országában éltünk. 100 ezreket üldözték el, célpontot csináltak azokból, akik tiltakoztak, rámentek erre életek, egzisztenciák, a lelki nyugalom, társas kapcsolatok.

„Az elkövetett bűnöket nem lehet feledni a Ferrariból síró krokodilkönnyekkel. Nincs mentesség és nincs bocsánat”

– mondta, amire megtapsolták az emberek. Szerinte a gyógyulás nem a felejtésen, a tudatos emlékezésen alapul, a folyamat pedig egy szó kimondásaval kezdődik a szabadság: köszönjük. Többek között azoknak, akik kiálltak a közös ügyekért, akik összetartották az országot, akik a fenyegetések ellenére az önzés helyett az önzetlenséget választották, akik kiálltak a kultúráért, a tisztességes egészségügyért, a tudományos autonómiáért, a gyermekvédelmi dolgozóknak.

Azt mondta, Budapest is helytállt a küzdelemben, megőrizték értékeiket, elveiket, a szabadságot, a szolidaritást, az emberséget, hogy legyen honnan visszatérni, a felszabadul az ország. A közmemória rövid, ezért zárásképp felidézte a „vécépucolásra kárhoztatott romáktól” kezdve a tanárokon és diákokon át a Pride szervezőiig azokat, akik kiálltak a hatalom ellen.

Az Országházban elkövetett merényletekről beszélgetnek Magyar Péter Facebook-élőjében Kelecsényi Kristóf építészettörténésszel, majd a műsorvezető egy ponton azzal kezdett viccelődni, hogy a Parlament „újkori történelmében” ő egy merényletről tud, „amikor Horn Gyula Pubinak nevezte Torgyán Józsefet”.

Egyelőre méréskelt az érdeklődés a Hála nektek! rendszerzáró rendezvény iránt, amit Karácsony Gergely újratervezése után végül a Rakparton tartanak. Tudósítónk szerint körülbelül háromszázan lehetnek. Összesen 18 beszéd lesz, nemrég Bródy János énekelte a Ha én rózsa volnék című dalt.

Ezt Porcher Áron tiszás képviselő árulta el, részleteket nem mondott.

A Mi Hazánk ennél is gyorsabb volt. Novák Előd máris benyújtott három javaslatot, eltörölné a mentelmi jogot, „a Covid-diktatúra nyomába lépett rendeleti kormányzás", a háborús veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményezi, valamint országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be a parlamenti választási rendszer arányosabbá tétele érdekében.

A különböző parlamenti tisztségek betöltésére szavaztak az elmúlt nagyjából félórában a parlamentben. Az ülésteremben ülők mindegyike igennel szavazott az összes személyi javaslatra, de ez nem 199 igent jelentett. Jellemzően 193-195 támogatást kaptak a jelöltek, volt néhány nem szavazó képviselő. A Telex szerint távozott mostanra az alakuló ülésről Szijjártó Péter és Lázár János, a bukott kormány két minisztere, Kocsis Máté eddigi frakcióvezető és Budai Gyula is. Mondjuk ezen az ülés elején készült fotónkon jól látszik, hogy eddig sem volt túl sok kedvük ott lenni, Lázár ezt el is mondta munkatársunknak.

A parlamenti ülésről már távozott politikusok mellett a szintén fideszes Koncz Zsófia, Szalai Piroska és Radics Béla volt az, aki egy-egy ponton nem szavazott. Az eddigi legkevesebb szavazatot, 190 igent Németh Balázs fideszes képviselő kapta, az ő megszavazásakor Magyar Péter és Orbán Anita sem nyomott gombot, írja a Telex.

Ilyen téblábolásra a parlamentben frissen beülő tiszásoktól számítottunk, nem a Fidesz rutinos frakcióvezetőjétől.

Újabb 45 perc szünet következik, ez alatt alakul meg a Házbizottság.

A szünet után már Forsthoffer Ágnes elnököl.

Kövér László 2014-ben vetette le a Parlament homlokzatáról az EU zászlaját. Kövér akkor azt mondta, hogy „majd hogyha egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor majd más lesz a rend.”

Az új házelnök, Forsthoffer Ágnes első intézkedése volt, hogy visszakerüljön az EU-s zászló.

A cikk folytatódik

Az államfő olyan köszöntőt mondott a parlament alakuló ülésén, mintha az elmúlt két év nem is lett volna. Sulyok Tamás, aki 2024. februári megválasztása óta szolgálta ki Orbán rendszerét szóval, tettel és hallgatással is, a jogállamiság fontosságáról, esetleges megbontása beláthatatlan következményeiről, a jogbiztonság jelentette értékekről beszélt. Helyszínen lévő tudósítóink szerint a Fidesz által besült petícióval védeni tervezett államfő beszédét Magyar Péter meg sem tapsolta. Cikkünk a beszédről.

A cikk folytatódik

Ők azok: Hallerné Nagy Anikó (Tisza), Kőszegi Krisztián (Tisza), Rák Richárd (Tisza), Vitályos Eszter (Fidesz), Latorcai Csaba (KDNP), Duró Dóra (MI Hazánk).

Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter még nem egyeztetett Takács Péter távozó egészségügyi államtitkárral, de most, a Parlament folyosóján kezet fogtak.

A négy államtitkárát a hétfői bizottsági meghallgatásán fogja bemutatni, neveket előre nem mondott, de azt elárulta, hogy az egyik csúcspozíción nő lesz majd.

Ő nem nevezné vitának azt, hogy kiigazította Kapitány István nyilatkozatát a szabad szülészorvos választás ügyében, de fontosnak tartotta, hogy „etikusan közölje a társadalommal”, ennek nagyon komoly vonzatai vannak.

Arról beszélt, ő egy egészen másféle kommunikációt szeretne a kormányzat részéről, és fontos, hogy hitelesen tájékoztassák a közvéleményt. Azt ígérte, az általa vezetett egészségügyi minisztérium egészen máshogy kezeli majd a sajtót, az őszinteség és a transzparencia híve. Tudja már, ki fogja vezetni az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de azt sem árulta el. Arról beszélt, egészen másmilyen lesz a rendszer, más hatáskörei, jogkörei lesznek, másfajta irányítás jön az egészségügyben. (Eddig központi volt az is, utasításos rendszerrel.) Hegedűs decentralizálást ígért, a kórházvezetők nagyobb mozgásteret kapnak, a szakmát partnerként kezelik, senkit nem bélyegeznek meg politikai vagy ideológiai szempontok alapján.

Az egészségügyben átfogó reformokra van szükség, nem szabad úgy hozzányúlni, hogy csak tűzoltás legyen. Abban bízik, hogy az emberek az első száz napban illetve az első évben is érzékelik majd a változást az egészségügyben. Azt, hogy mit akar először megvalósítani, majd a bizottsági ülésen mondja el.

Azt gondolja, talán az övé lesz a legnehezebb munka. „Nagy teher van a vállamon, az elmúlt három hétben hajnal ötkor ébredek, pedig ez nem volt szokásom. Jár az agyam.”

Az ő bizottsági meghallgatása hétfő reggel 8-kor lesz, kedd délután állhat fel az új kormány. Utána építik fel az Egészségügyi Minisztériumot. Arról beszélt, karácsonyig nem lesz megállás. A kormányban lesz vétójoga, és élni is fog vele, nem csak az egészségüggyel, hanem a magyar emberekkel kapcsolatos döntésekben is.