Bent a Fideszt szembesítette a bűneivel Magyar, kint buli volt a Kossuth téren

Derdák Tibor a miskolci szegregációról beszél: "Ha bemegyünk az iskolákba, nem csak Miskolcon, nem fogunk találkozni romákkal. És ha bemegyünk az egyetemre, ott vannak színesbőrű diákok, de ők mind külföldi vendégdiákok. Ez nincsen egészen jól" – mesélt a sajókazai Ámbédkar Iskola igazgatója 20 évvel ezelőtti alapításukról.

A 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél, ami arról szól hogy ki lehessen tenni az iskolából a fiatalokat, akik ezután hitelt is felvehetnek, és még vissza se kell fizetniük, ha gyerekeket szülnek – csak ne tanuljon. Ide tűnnek szerinte az iskolában nem látott cigányok. Arról beszél, hogy a fiatalok is tudják, mi volt az célja fiatal cigányokkal: a szakmunkások kapnak ösztöndíjakat, a gimnazisták nem. Hova tűntek tehát a cigányok? "Eltűntették őket a szemünk elől." Ugyanígy tettek a hajléktalanokkal, akiket betiltottak – miközben a szociológiai kutatásokat is megnehezítették.

"A mi közösségünk már az 1989-es rendszerváltásnak is elengedhetetlen részese volt" – mondta Radványi Viktória a Budapest Pride-tól, aki kiemelte, hogy harmincszor szerveztek már Pride-ot a fővárosban. Arról beszélt, hogy annak ellenére tartottak ki, hogy előfordult, börtönnel fenyegették őket, vagy épp megdobálták a vonulókat. Egy aktivista arról beszélt, az utóbbi években olyan kisebbség lettek, akinek másodrendűségét törvényekbe foglalták. "Végül centire mérték, milyen messzire vannak a könyvesboltok az iksoláktól. Megpróbálták törvénybe írni, hogy milyen családok számítanak családnak" – mondta.

"Találkozunk június 27-én, a 31. Budapest Pride felvonuláson. Ahogy az a hírekből kiderült, végre újból szabadon" – mondta egy másik aktivista.

Az SZFE államilag kierőszakolt alapítványosítása után a tiltakozó diákok és oktatók egy csapata új műhelyet alapított, a Freeszfe-t. A tiltakozások idején létrejött, egyetemi autonómiáról szóló Charta Universitatis-t olvassák fel az Freeszfe egykori és a jelenlegi hallgatói.

Magyar Péter és gyermekei megtekintették a Szent Koronát az Országház kupolacsarnokában.

A második világháborúban külföldre került koronát az Egyesült Államok 1978-ban adta vissza Magyarországnak, és Orbán Viktor első kormánya idején, 2000-ben került a mostani helyére.

Eredetileg úgy volt, hogy a képviselők a Szent Korona előtt teszik le esküjüket, végül a Fidesz dominálta Szent Korona Testület, aminek Orbán Viktor bukott miniszterelnök és Kövér László volt házelnök is tagja, ehhez nem járult hozzá.

A parlamentben jelenleg szünet van, de már nem sokáig. Szavaznak még a minisztériumok felsorolásáról, a veszélyhelyzeti kormányzásról, az országgyűlési bizottságokról. Várhatóan délután 3 órakor választják meg miniszterelnöknek Magyar Pétert.

Magyar beszél majd a parlamentben és a Kossuth téren is, ahol éjszakába nyúló népünnepély lesz olyan fellépőkkel, mint nagy valószínűséggel Presser Gábor. A Fővárosi Önkormányzat már tart a Lánchídnál.

Ez volt eddig: Sulyoknak hirtelen eszébe jutott a jogállamiság, Forsthoffer Ágnes házelnök lett, és új stílust ígért, a Parlamentre kikerült az EU zászlaja.

Karácsony ellen tüntet a tömegben Békés Gáspár mindenkiellenes aktivista. Táblával leplezve le a rettegett Karigeri-Semjén-paktumot. Molotov és Ribbentrop a hídfőnél pityeregnek.

Egyébként egészen bizarr ez az esemény: aki nem érti a szavakat, temetésszerűségnek is hihetné. Nehéz elképzelni a brainstormingot, ahol azt találták ki ünnepi bulinak, hogy 15-20 aktivista beszédet mond. Ezért fejben táncolok Pilz Olivér tört ütemeire. Ez itt a progresszív értelemben vett Brown Paper Bag!

méghozzá olyanok, amik működnek is, hogy folyamatosan karbantarthassák az épületet és a benne található bútorokat - tudhattuk meg az imént Magyar Péter Facebook-élőjében Kelecsényi Kristóf építészettörténésztől. Sőt, van bankautomata is. Fodrászat csak volt, már nincsen.

„Ahogy egymással bánunk, az a hazánk” – kezdte beszédét Karácsony Gergely főpolgármester. Azt reméli, hogy ezt a mondatot sikerül az életünkbe is belefoglalni.

Szerinte ahhoz, hogy elkezdhessük írni az új fejezetet, le kell zárni az előzőt. Azt a fejezetet, amiben elvették a hitünket jogban, az államban, a közös nyelvben, sokszor még egymásban is. Ahhoz hogy ezt meghaladjuk, fel kell tárni az igazságot, ki kell mondani a bűnöket, meg kell keresni a felelősök, csak így lehet a polgárait nem elnyomó, hanem szolgáló államot helyreállítani.

Arról beszélt, hogy 16 évig 10 millió bántalmazott országában éltünk. 100 ezreket üldözték el, célpontot csináltak azokból, akik tiltakoztak, rámentek erre életek, egzisztenciák, a lelki nyugalom, társas kapcsolatok.

„Az elkövetett bűnöket nem lehet feledni a Ferrariból síró krokodilkönnyekkel. Nincs mentesség és nincs bocsánat”

– mondta, amire megtapsolták az emberek. Szerinte a gyógyulás nem a felejtésen, a tudatos emlékezésen alapul, a folyamat pedig egy szó kimondásaval kezdődik a szabadság: köszönjük. Többek között azoknak, akik kiálltak a közös ügyekért, akik összetartották az országot, akik a fenyegetések ellenére az önzés helyett az önzetlenséget választották, akik kiálltak a kultúráért, a tisztességes egészségügyért, a tudományos autonómiáért, a gyermekvédelmi dolgozóknak.

Azt mondta, Budapest is helytállt a küzdelemben, megőrizték értékeiket, elveiket, a szabadságot, a szolidaritást, az emberséget, hogy legyen honnan visszatérni, a felszabadul az ország. A közmemória rövid, ezért zárásképp felidézte a „vécépucolásra kárhoztatott romáktól” kezdve a tanárokon és diákokon át a Pride szervezőiig azokat, akik kiálltak a hatalom ellen.

Az Országházban elkövetett merényletekről beszélgetnek Magyar Péter Facebook-élőjében Kelecsényi Kristóf építészettörténésszel, majd a műsorvezető egy ponton azzal kezdett viccelődni, hogy a Parlament „újkori történelmében” ő egy merényletről tud, „amikor Horn Gyula Pubinak nevezte Torgyán Józsefet”.

Egyelőre méréskelt az érdeklődés a Hála nektek! rendszerzáró rendezvény iránt, amit Karácsony Gergely újratervezése után végül a Rakparton tartanak. Tudósítónk szerint körülbelül háromszázan lehetnek. Összesen 18 beszéd lesz, nemrég Bródy János énekelte a Ha én rózsa volnék című dalt.

Ezt Porcher Áron tiszás képviselő árulta el, részleteket nem mondott.

A Mi Hazánk ennél is gyorsabb volt. Novák Előd máris benyújtott három javaslatot, eltörölné a mentelmi jogot, „a Covid-diktatúra nyomába lépett rendeleti kormányzás", a háborús veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményezi, valamint országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be a parlamenti választási rendszer arányosabbá tétele érdekében.

A különböző parlamenti tisztségek betöltésére szavaztak az elmúlt nagyjából félórában a parlamentben. Az ülésteremben ülők mindegyike igennel szavazott az összes személyi javaslatra, de ez nem 199 igent jelentett. Jellemzően 193-195 támogatást kaptak a jelöltek, volt néhány nem szavazó képviselő. A Telex szerint távozott mostanra az alakuló ülésről Szijjártó Péter és Lázár János, a bukott kormány két minisztere, Kocsis Máté eddigi frakcióvezető és Budai Gyula is. Mondjuk ezen az ülés elején készült fotónkon jól látszik, hogy eddig sem volt túl sok kedvük ott lenni, Lázár ezt el is mondta munkatársunknak.

A parlamenti ülésről már távozott politikusok mellett a szintén fideszes Koncz Zsófia, Szalai Piroska és Radics Béla volt az, aki egy-egy ponton nem szavazott. Az eddigi legkevesebb szavazatot, 190 igent Németh Balázs fideszes képviselő kapta, az ő megszavazásakor Magyar Péter és Orbán Anita sem nyomott gombot, írja a Telex.

Ilyen téblábolásra a parlamentben frissen beülő tiszásoktól számítottunk, nem a Fidesz rutinos frakcióvezetőjétől.

Újabb 45 perc szünet következik, ez alatt alakul meg a Házbizottság.

A szünet után már Forsthoffer Ágnes elnököl.