Az elmúlt hetekben megszaporodtak a drónincidensek a Baltikumban: rendszeresen jutnak az oroszok által eltérített ukrán drónok az észt, a lett és a litván légtérbe. Az észt álláspontot első kézből meg tudtuk kérdezni Margus Tsahkna külügyminisztertől a prágai Globsec konferencián. Interjúnkban Észtország biztonságpolitikai szempontjai mellett természetesen szóba került az új magyar kormány, és az is, hogy miért tulajdonítottak különösen nagy jelentőséget a magyar választásoknak Észtországban.

Mennyire aggasztóak ezek a gyakori drónbehatolások a balti államok számára? Ezzel egy időben Oroszország egyre fenyegetőbb retorikát alkalmaz a balti államokkal szemben. Mi állhat ennek hátterében?

Egy dolog biztos: Putyin nagyon aggódik és tart ezektől a „mélységi csapásos szankcióktól” – ahogy az ukránok mostanában ezeket a mélységi támadásokat nevezik. És amit látunk, tudja, Szentpétervár, Uszt-Luga... ezek a kikötők létfontosságúak Putyin számára. A gáz- és olajexport közel 60 százaléka ezeken keresztül zajlik, Ukrajna pedig egyre sikeresebb ezen a téren. Ennek a helyzetnek a mellékhatásaként jelennek meg ezek az ukrán drónok a mi területünkön; Oroszország ugyanis elektronikus zavarással felénk tereli őket. Természetesen jobban örülnénk, ha nem lennének drónbehatolások, de azt is pontosan értjük, hogy ezek olyan következmények és mellékhatások, amelyekért elsősorban Oroszország a felelős, hiszen nem Ukrajna támadja a mi országunkat.

Ez az egyik dolog. A másik pedig az, hogy Oroszország most természetesen megpróbálja kihasználni a lehetőséget az álhírek terjesztésére: azzal vádolja a balti államokat és Finnországot, hogy megengedjük a területünk használatát az Oroszország elleni ukrán támadásokhoz. Ez nem igaz, soha nem engedtünk meg ilyesmit. Valójában az történt, hogy Oroszország volt a felelős a jelzavarásokért – nem tudom pontosan, mik a technikai részletek –, de mostanra határozott reakciót kaptunk a NATO-tól, a főtitkártól, más országoktól és az NB8 (Nordic-Baltic Eight – Északi-Balti Nyolcak) vezetőitől is. Oroszország megpróbálja megosztani a nyugati és a NATO-egységet az olyan vádakkal, hogy részesei vagyunk a háborúnak, miközben folyamatosan az eszkalációval riogat. De az egyetlen fél, amelyik valójában eszkalálja a helyzetet, az pont Oroszország.

A fő céljuk az is, hogy mi erre reagálva nyomást gyakoroljunk Ukrajnára, hogy állítsa le ezeket a támadásokat. Mi viszont nem fogjuk ezt tenni, mert Ukrajnának minden joga megvan ezekhez a csapásokhoz.

Ráadásul a hatásuk is látszik: Putyin valóban mélyen aggódik, mert a gazdasága nem áll jól, és egyre több belföldi kényszerintézkedést, nyomást és korlátozást látunk, ami valójában gyengíti a pozícióját. Szóval természetesen meg kell szabadulnunk ezektől a drónoktól, és növelnünk kell a védelmi képességeinket. De ez az álláspontunk: nem örülünk a helyzetnek, de ezek az Ukrajna elleni orosz agresszió közvetlen következményei.

Ön ugye nem ért egyet azokkal az elemzésekkel – amelyekre néhány hete Zelenszkij elnök is utalt –, miszerint Oroszország valamilyen akciót tervez a balti államok ellen, hogy így tegye próbára a NATO egységét?

Már több mint húsz éve látjuk, hogy Putyin folyamatosan teszteli a balti államokat és a NATO egységét. Láthattuk ezt tavaly szeptember 19-én is, amikor a valaha volt legdurvább légtérsértést követték el ellenünk három vadászgéppel. Ez egyértelműen a NATO egységének a tesztelése volt. Akkor összehívtuk a 4. cikkely szerinti konzultációt, és a NATO rendkívül egységesen lépett fel, ahogyan az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a történtek után. Szóval teljesen egyetértek azzal, hogy Putyin újabb próbák elé állítja és nyomás alatt tartja a nyugati egységet. Jelenleg viszont nem látunk valódi katonai jelenlétet vagy csapatmozgásokat a határaink túloldalán, mivel Oroszország elakadt Ukrajnában. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy Oroszország továbbra is aktívan keresi a lehetőségeket a NATO egységének tesztelésére.

Tegyük fel, hogy megvalósul a béke Ukrajnában. Léteznek olyan forgatókönyvek, miszerint Oroszország ezután máshol próbálna meg provokációkat végrehajtani – mondjuk a balti régióban, az úgynevezett „Narva-forgatókönyv” vagy hasonlók mintájára? Lát bármi esélyt egy balti államok elleni támadásra?