„Amikor a rakéták elleni légvédelemről van szó, a barátainkra támaszkodunk. Amikor ballisztikus rakéták ellen kell védekeznünk, kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodhatunk.”

Ezt írta Donald Trumpnak címzett levelében Volodimir Zelenszkij, amelyet elsőként a Kyiv Independent hozott nyilvánosságra. A levél elküldése és nem hivatalos publikálása között két nap telt el, ilyen formájú közzététele bizonyára nem véletlenül történt. Lévén, hogy ukrán források szerint is egyre gyengébb lábakon áll a légvédelem, mivel az amerikai szállítások akadoznak az iráni háború miatt.

A kialakulófélben lévő vészhelyzetre utal, hogy a világ legfejlettebb légvédelmi eszközeivel, azaz a Patriot rendszerekkel alaposan körülbástyázott Kijevet és környékét is nagy hatékonysággal támadhatták az oroszok május 24-ére virradóra.

Az ukrán elnök ezután folyamodott a diplomáciában szokatlannak számító eszközhöz – vagyis az elnök kolléga mellett az Egyesült Államok kongresszusának tagjaihoz és általában az amerikaiakhoz címzett levélhez –, melyben konkrét számokat is felsorolt. E szerint a szóban forgó éjszakán az Orosz Föderáció 54 robotrepülőt, 30 ballisztikus rakétát, 3 hiperszonikus Cirkont és 2 Kinzsalt vetett be. Külön kiemelte Zelenszkij, hogy 2 Oresnyik ballisztikus rakétát is indítottak az oroszok, az egyikkel a Kijevtől nyolcvan kilométerre fekvő Bila Cerkva városának térségét célozták, a másik az elnök tudomása szerint Doneck megye annektált területén ért földet. Egybehangzó értékelések szerint ez volt a totális orosz–ukrán háború kezdete óta a legmasszívabb orosz rakéta- és dróntámadás, utóbbi eszközökből hatszáznál is több szállt fel.

„A helyzet most az, hogy cselekednünk kell, operatívan és eredményesen – kommentálta a történteket az ukrán elnök. – Fontos, hogy Amerika meghallja Ukrajna hangját. Értjük, hogy a globális figyelem az iráni háborúra irányul. De itt, Európában is be kell fejezni ezt a véres összecsapást, amely már ötödik éve tart a maga legintenzívebb formájában.” Zelenszkij hozzátette: minél hamarabb biztosítják a ballisztikus rakétákkal szemben hatékony védelmet, annál gyorsabban lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben a diplomácia újra működésbe léphet.

Az elnök külön kitért a PURL programmal kapcsolatos problémákra. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy európai finanszírozással amerikai fegyvereket kapjon Ukrajna. „A szállítmányok jelenlegi ütemezése nem felel meg a fenyegetettség mértékének, amellyel szembe kell néznünk” – írta. Konkrétan kiemelte, hogy a Patriot PAC-3 rendszerekben használt légvédelmi rakétákra és további eszközökre van szükség. „Számunkra, a fennmaradásáért küzdő nemzet számára alig van fájdalmasabb látvány, mint a rakéták nélküli Patriot ütegek” – állapította meg.

Elemzők szerint miközben az ukrán hadsereg a legkevésbé sem áll rosszul a drónháborúban, és a frontvonalakat többé-kevésbé szilárdan tartja – nem elemzők szerint közel a fordulópont, Ukrajna a kezdeményezést is átveheti, vagy már át is vette –, addig a rakéták, ezen belül a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén súlyos nehézségekbe ütközik. Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő a Tatyjana Sztanovaja-féle R.Politik felületén futó sorozata, az Essential Ukraine friss kiadásában azt írta, a május 24-ei orosz csapás demonstrálta, hogy „Moszkva továbbra is képes nagymértékű kumulatív pusztításra akkor is, ha maga a frontvonal viszonylag stabil”. Jarábik szerint a légi és az infrastrukturális háború az utolsó terület, amelyben Oroszország stratégiai előnnyel rendelkezik.

A Kiyv Independent névtelen forrása is megerősítette, hogy a ballisztikus rakéták jelentik az igazi veszélyt. A tisztségviselő szerint Olha Sztefanisina, Ukrajna washingtoni nagykövete továbbította a levelet az amerikai kongresszus tagjainak, és most nagyon várják, hogy biztató reakciók érkezzenek.

De nem pusztán várják, újabb lépéseket is tesznek: szerdán Zelenszkij Kijevben fogadta Richard Blumenthal és Jim Himes szenátorokat, akikkel a hivatalos közlések alapján ugyancsak az ukrán légvédelem megerősítéséről egyeztettek. Óriási szükségük van rakétaelhárító rakétákra a folyamatos orosz támadások miatt, mondta itt is az ukrán elnök, megemlítve a levelet, melynek egy példányát átadta a szenátoroknak. „Számítunk időben érkező támogatásukra” – közölte velük. Attól, hogy az egyébként demokrata Blumenthal ne támogatná Kijevet, nyilván nem kell tartani, a szenátor volt az egyik szerzője a végül parlagon maradt javaslatnak, amely 500%-os vámokkal sújtotta volna Oroszországot.

Az oroszok közben további csapásokkal fenyegetik Kijevet, ennek jegyében felszólították az ukrán fővárosban jelen lévő államokat, hogy evakuálják diplomáciai képviseleteiket. Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi főképviselője ezzel összefüggésben olyat állított, hogy az Egyesült Államok ezt meg is tette, ám a képviselet cáfolta az információt.

Jarábik Balázs a hivatkozott elemzésben mindenesetre arról is írt, hogy a május 24-ei csapások után összehozott Szergej Lavrov–Marco Rubio külügyminiszteri telefonhívás mutatja, a katonai eszkaláció és a diplomácia továbbra is párhuzamosan működik. A mintázat szerinte arra utal, hogy a felek a tárgyalások komolyabb szakaszára készülnek, és megpróbálják javítani a pozícióikat, mielőtt a folyamatok újraindulnának. Háromoldalú konzultációkra mindazonáltal február óta nem volt példa.

A Zelenszkij-levélre csütörtök délutánig nem érkezett érdemi amerikai reakció.