A volt miniszterelnök a második fideszes, aki szombaton néhány órán belül aggódni kezdett azért, hogy Magyarország sodródik bele az önkényuralomba. Délután Gulyás Gergely frakcióvezető írt arról, hogy a nem sokkal korábban Magyar Péter által benyújtott alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia és a jogállam vége, az önkényuralom kezdete Magyarországon.
Majd este Orbán érezte úgy, hogy meg kell szólalnia, miután Magyar Péter hevesen nekiment Áder Jánosnak (felhasználva ehhez többek között, forrásmegjelölés nélkül, a Kutyapárt kalandos történetű drónvideóját). Háromsoros posztban állt ki volt államfő, korábban volt párttársa mellett, mondván: Áder a jogállamiság mellé állt „higgadtan, észérvekkel”, amire a tiszás válasz „agresszió, fenyegetőzés, megfélemlítés. Egyenes út az önkényuralom felé”, a posztját egy #stopönkény hastaggel zárva.
Orbán azonban a 20:47-kor élesített bejegyzéssel csak a harmadik helyen futott be a vezető fideszes politikusok Áder-féltő versenyében. Lázár János már negyed nyolckor arról posztolt, hogy Magyar Péter „politikai véleményre fenyegetéssel reagál, nem válasszal, vagy ne adj' isten: érvekkel”, és hogy a fideszesek dolga viszont, hogy kiálljanak az igazukért és egymásért; igaz, ő még nem hashtagelt stopönkényt. Gulyás Gergely 20:35-kor már igen, igaz, ő cserében nagyon rövid szöveggel tudta le a feladatát.
Az eset előzménye: Magyar Péter közpénz-kilapátolással vádolta meg Ádert, aki erre bocsánatkérést vagy a bizonyítékok közzétételét követelte a miniszterelnöktől, mire az megmutatta a volt elnök villájáról készült videófelvételt. Amit, hogy tökéletes legyen a történet, ellopott a Kutyapárttól.
Kovács Gergelynek fáj, hogy Magyarék eltávolították róla az eredeti szöveget, de elmesélt egy sztorit éhes és jófej TEK-esekről.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ha „ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.
A kormányfőt a kormányinfón kérdezték Áderről, ő pedig elmondta a véleményét.
Az új államfőt várhatóan már nyáron megválasztja a parlament. Legfeljebb 12 évig lehet valaki képviselő, ezentúl nem lesz kétharmados a jegybankról szóló, a föld-, a nyugdíj- és az állami vagyonnal kapcsolatos törvény sem. Ősszel kezdődik az új alkotmány kidolgozása.
A miniszterelnök azzal zárta posztját, hogy ez még csak a történet eleje.