„A működéshez szükséges irodaszerek”, „az utánpótlás nevelés étkeztetése”, „az akadémia buszainak és a szakmai vezetők üzemanyagköltsége” – egyebek mellett ilyen tételek is találhatók azokban a dokumentumokban, amelyeket közérdekű adatigényléssel kértem ki a Bethlen Gábor Alaptól a kormányváltás után. Az adatigénylés a 2025. július elseje és 2026. április 30-a között megítélt támogatások támogatói okirataira és kérelmeire vonatkozott. Ebben az időszakban az összesítésem szerint a határon túli fociklubokhoz összesen 9,85 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az egyedi támogatások bírálatáért felelős nemzetpolitikáért felelős államtitkárságon.

A Bethlen Gábor Alapnál a támogatásokat nem nyilvános pályázati felhívás alapján, hanem egyedi kérelemre és kormányzati döntés nyomán ítéltek oda. Az ilyenekre a gyakorlatban felülről nyitott keret állt rendelkezésre, vagyis nem volt határoztak meg egy bizonyos elkölthető összeget.

A folyamat egyszerűen megfogalmazva úgy nézett ki, hogy a kérelmező, vagyis egy alapítvány, civil szervezet, szövetség benyújtott egy támogatási kérelmet. Ebben a célok mellett a tételes költségvetést is be kellett mutatni, és meg kellett indokolni, miért és hogyan szolgálja a nemzetiségi érdekeket az, amire a pénzt kérik. Ezt követően a BGA elvégzi a szakmai előkészítést, ellenőrzi a dokumentációt, a kérelem elbírálása pedig már a Miniszterelnökségen történik. A felelős a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, vagyis 2024 novembere óta Nacsa Lőrinc volt.

Az egyedi támogatások egyébként nem ritka támogatási formák, viszont több kritika is érte a metódust. A döntések kevésbé transzparensek, jelentős összegek is kioszthatók, az Orbán-kormány idején pedig nagyon gyakori is volt, hogy az ilyen támogatások vagy valamilyen kormányhoz/Fideszhez közel álló szervezetnél landoltak, vagy Orbán Viktornak kedves területet, vagyis a focit szolgálták.

Ezek a támogatási kérelmek és okiratok azonban nem nyilvánosak. Bár a BGA-s határozatokból kimazsolázgatható volt, hova mennyi pénzt adtak, ilyen részletességgel nem volt ismert, hogy pontosan mit is akarnak magyar adófizetői pénzből fizetni. Az adatigénylésre megküldött dokumentumokból azonban kiderül, mire is kértek olykor milliárdokat a határon túli fociklubok, és -akadémiák.

Márpedig a foci támogatása több, mint egy egyszerű miniszterelnöki hóbort vagy sport iránti rajongás, arra és a határon túli magyarok lakta részeken megvalósuló projektekre Orbán a befolyás eszközeként tekintett.

A magyar állam finanszírozta a szlovén Lendva, a szerb Topolya, a dunaszerdahelyi, komáromi, és a sepsiszentgyörgyi stadiont is. Utóbbit egyébként a székely szurkolók kórusban köszönték meg Orbán Viktornak. Orbán a focit a nemzeti ébredés és a politikai integráció szimbólumaként használta. Ezek a sportbefektetések lehetővé tesztték számára, hogy a magyar kisebbségi közösségek védelmezőjeként jelenjen meg. Ennek eredménye az országgyűlési választásokon is megmutatkozott. A 2018-as választáson a levélben szavazók több mint 95 százaléka szavazott a Fideszre, a 2022-es választáson pedig 93,8 százalék. Az áprilisi történelmi vereség ellenére a mostani választáson is 84,2 százalékot köszönhetett a Fidesz a levélben szavazóknak.

Főként a mindennapos működésre kérik a pénzt

A közel 10 milliárd forinton 11 szervezet osztozott, a legtöbb támogatást bezsebelő szervezetek pedig a következők: