„Határozottan és egyértelműen elhatárolódom Orbán János Dénes nyerészkedő, erkölcstelen magatartásától” – írta nyílt levelében a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, Homonnay Zsolt. Azt írta, hogy ő a művészeti kérdésekre koncentrált, és nem volt feladata, hogy „bármelyik mű esetleg kétségre okot adó szerződéses hátterét illetően képbe kerüljek. Ha hibáztam azzal, hogy ezzel az elvi lehetőségemmel nem éltem, akkor mindenkitől elnézést kérek, mert így valóban nem tudtam többet tenni a kialakult helyzet elkerüléséért.”
A nagy közpénzköltő, Orbán János Dénes miatt hatalmas a felháborodás az Operettszínházban, miután kiderült, hogy Orbán János Dénes librettóinak felhasználási jogait többszáz millió forintért vásárolta meg az ő szakmai vezetése alatt álló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG). Az Operettszínház 90, a KMTG 422 milliót fizetett Orbánnak, volt, hogy előre megkapta a jogdíjakat.
A két szervezet között OJD-n kívül van egy másik kapocs: Rózsás Péter, aki a kulturális tárcából ült át az Operettszínház ügyvezetői székébe, és a KMTG ügyvezetőjeként is havi 2 milliót keres. Tarr Zoltán miniszter tovább borzolta a kedélyeket, mikor közölte, hogy egy 1,3 milliárdos támogatást sikerült visszaszerezniük, amit Hankó Balázs minisztériuma új operettek megírására, fordítására és külföldi bemutatására fizetett volna a KMTG-nek. A tárca feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt, ami után Orbán visszacsinálna mindent.
Homonnay levele előtt az Operettszínház társulatának 50 tagja közzétett egy újabb nyílt levelet, amelyben kérték, hogy Kiss-B. Attila főigazgató határolódjon el OJD-től, illetve ő, és a többi vezető vállalja a felelősséget a színház helyzetéért. A többi között azt írták, „nem tartjuk elfogadhatónak, hogy miközben a társulattól forráshiányra hivatkozva vontak meg bemutatókat és előadásokat, a vezetés komoly energiát fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire.”
Elhatárolódtak Rózsás Pétertől, és ezt várták el a többi vezetőtől, köztük Homonnaytól, a főzeneigazgatótól és a balettigazgatótól.
Leírták, hogy a kialakult válság miatt „a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát.”
A társulat felszólítására reagált tehát Homonnay, és előtte pár órával Pfeiffer Gyula főzeneigazgató is, aki azt írta, az etikátlan szerződésekről nem tudott, és ő is elhatárolódik.
Kiss-B. Attila főigazgató is reagált, aki azzal indított, hogy megérti a felháborodást, de nem ő mozgósított komoly energiákat egy külsős szerző 100 milliós nagyságrendű projektjeire, hanem a kormány, amely a 2023-as évet a magyar operett évének nyilvánította. Ő csak a kormányzati kultúrpolitikát hajtotta végre. Megismételte, hogy OJD darabjaira a költségeket pályázaton nyerték, a pénzt nem lehetett másra átcsoportosítani. A feljelentés nem az Operettszínházban történtek, hanem OJD és a KMTG közti szerződések miatt történtek – írta Kiss. Azok tartalmáról ők nem tudtak, nem volt ráhatásuk. A társulat felhívására Orbán János Dénes „esetlegesen etikátlan, joggal megütközést keltő szerződéseitől” elhatárolódik, de ettől el kell választani szerinte a művészi teljesítményt.
Rózsással kapcsolatban azt írta, valóban visszatetsző, hogy mindkét szervezetben ügyvezető, de előbb kezdett dolgozni az Operettszínháznál, utána a KMTG-nél, amiről Kiss állítása szerint „utóbb szerzett tudomást.”
A levelét azzal zárja, hogy nem egymás ellen kellene harcolni, folytassák a párbeszédet.
Apáti Bence balettigazgató keményebben válaszolt, azzal nyitott, hogy ő az elhatárolódás szót sem szereti, „a szagát, a bűzét.”
Neki sem tetszik, hogy OJD egy másik intézményen keresztül hogyan keresett pénzt, de felajánlotta, hogy visszafizeti a műveiért kapott díjat (azt jelentette be, hogy visszavásárolja a műveit), amit Apáti szerint helyesen tett. A bírálatban eddig ment, szakmailag viszont egyáltalán nem hajlandó elhatárolódni tőle, Orbán János Dénes a saját megítélése szerint „zseniális”, majd arról írt hosszabban, hogy mások is vettek fel jogdíjat.
A társulat 50 tagjának nyílt levele egyébként nem jelent meg az Operettszínház Facebook-oldalán, az arra adott reakciók viszont igen.
Orbán János Dénes piti pénzhamisítóból lett a legjobban fizetett magyar szerző és az állami irodalmi támogatások elosztója. Hogyan működhetett így ez a rendszer, és ki viszi el a balhét?
Az aláírók szerint a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát.
Már a 400 milliós tételre is azt mondták a szakmában, hogy felfoghatatlan. De a minisztréiumban találtak valamit, amiről eddig nem tudtunk.
A Színházi Kritikusok Céhe arra kéri a kormányt, hogy indítson vizsgálatot. A Szépírók Társaságának elnöke szerint Európában is példátlan, ami történt.1
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
„A közérdek mellett nekem a legnagyobb érdekem, hogy tisztázzam ezt az ügyet és a becsületemet.”