Elfogadhatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényjavaslatot kedden az Országgyűlés – írja az MTI. A parlament vitázni fog az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásával kapcsolatos előterjesztésről, azaz az ügynökakták feltárásáról.

Az NVVH-ról szóló törvényt Ruff Bálint azzal indokolta, hogy a Fidesz 16 éven át lopott. A vagyonvisszaszerzési hivatalt többen is bírálták, a Fidesz újkori ÁVH-nak nevezi azt, a Helsinki Bizottság szerint pedig indokolatlanul széles lesz a mozgástere. A törvényről a korrupciókutató központ vezetőjével, Tóth István Jánossal beszélgettünk a 444-en, szerinte a 16 évnyi korrupciót sokáig csöndben tűrő magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy nem csukhatja be a szemét, ha újra ezzel szembesül.

Az ügynökaktákról szóló törvény alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Erre a célra online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. A feltárás előkészítését jóváhagyta a Parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó tervezet kerül a képviselők elé.

Szavazás lesz az európai uniós források lehívásával kapcsolatos, a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról.

A képviselők döntenek a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról. Szavazás lesz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel, azaz az uniós reformcsomaggal összefüggő, energetikával és adókkal kapcsolatos törvények módosításáról. Határoznak a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is.

Napirenden szerepel a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosítása: a rendelkezések alapján a vármegye elnevezés megyére, a főispán kormánymegbízottra változik.

Egy módosítás a miniszterelnök illetményét is szabályozza, ami jelenleg a házelnökével megegyező összeg, 3,8 millió forint. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a kormányfő fizetésének havi bruttó összege a képviselői tiszteletdíj összegének 1,91-szerese – 2,5 millió forint – lesz, amennyiben a miniszterelnök országgyűlési képviselő is. Ha nem képviselő a miniszterelnök, az illetménye a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese lesz, ami megegyezik a jelenlegi 3,8 millió forintos összeggel.