Magyar Péter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója pénteken Százhalombattán, a Mol Dunai Finomítójában tartott rendkívüli sajtótájékoztatót. Délután Pakson folytatják, ahol az atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt jelenleg csökkentett teljesítménnyel üzemel.

A miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb energiaválságának elején áll, a legkritikusabb időszak pedig hétfőn kezdődhet.

Magyar azt mondta, a Paksi Atomerőmű jelenleg nagyjából fél kapacitással termel, de a Duna folyamatosan csökkenő vízállása miatt várhatóan hétfőn, vagy már előtte teljesen le kell állítani az erőművet. A Duna vízszintje pénteken mínusz 124 centiméteren állt, miközben üzembiztonsági okokból mínusz 134 centiméternél le kell kapcsolni a blokkokat. A miniszterelnök szerint a következő hetekben sem várható olyan vízszint-emelkedés, amely lehetővé tenné az újraindítást.

Szerinte a helyzetet tovább súlyosbította, hogy csütörtökön műszaki hiba miatt leállt a Dunamenti Erőmű egyik egysége is, ami további 400 megawatt termelőkapacitás kiesését okozta. Elmondása szerint a meghibásodott alkatrészek már megérkeztek, péntek este próbaüzemet tartanak, szombattól pedig ismét teljes kapacitással működhet az erőmű.

Magyar szerint a paksi termelés kiesése havi 50 milliárd forintos többletköltséget okozhat a költségvetésnek. Azt állította, ez elkerülhető lett volna, ha az előző kormány a 2018-as rekordalacsony dunai vízállás után Pakson is elvégzi azokat a fejlesztéseket, amelyeket a Dunamenti Erőműnél megtettek. Százhalombattán ugyanis átalakították a vízkivételi rendszert, ezért ott a mostani alacsony vízállás nem veszélyezteti a működést.

A miniszterelnök közölte, hogy a Mavir és a kormány folyamatosan értékeli a helyzetet, és elsődleges céljuk elkerülni az országos áramszünetet. Ennek érdekében továbbra is arra kérik a nagyfogyasztókat, hogy délután öt és este tíz óra között önként csökkentsék villamosenergia-fogyasztásukat. Magyar szerint a csütörtöki esti csúcsterhelés már 151 megawattal alacsonyabb volt a vártnál, a MOL pedig vállalta, hogy 65 megawattal mérsékli fogyasztását.

A miniszterelnök ezután azokat bírálta, akik szerinte a kialakult helyzetről félrevezető információkat terjesztenek. Úgy fogalmazott: „szégyelljék magukat azok, akik egy ilyen helyzetben a hazájuk ellen drukkolnak, dezinformációkat terjesztenek vagy megpróbálják megriasztani a magyar embereket”. (Itt Orbán Viktor igeforrására, a Vadhajtásokra, valamint a Megafon egykori propagandistáira gondolhatott. Előbbi arra biztatta a magyarokat, hogy NE spóroljanak az árammal, utóbbiak pedig külföldi érdekekra mutogattak.).

Szerinte többen azt állítják, hogy a paksi blokkok leállítására nincs valós indok, mert korábban is voltak meleg, aszályos nyarak. Magyar szerint ez téves, mert állítása szerint a Duna vízállása most minden korábbi rekordnál alacsonyabb. És azt is többször aláhúzta, hogy nem exportálnak energiát Ukrajnának.

Hernádi Zsolt azzal kezdte, hogy Magyarország üzemanyag-ellátása továbbra is biztosított, elegendő készlet áll rendelkezésre. Ugyanakkor azt mondta, rendkívüli időszakot él az ország, amely rendkívüli intézkedéseket és áldozatvállalást követel minden szereplőtől.

A MOL elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a 2018-as rekordalacsony dunai vízállás után a Dunamenti Erőművel közösen átalakították a vízkivételi rendszert, beljebb helyezték a szivattyúkat, most pedig az állam segítségével mobil szivattyúállomást telepítettek, amely a Dunából juttatja el a vizet az üzemhez. Hozzátette, további csővezetékek kiépítésére is szükség lesz.

Hernádi arról is beszélt, hogy a MOL már készül a jövőre életbe lépő uniós szabályozásra, amely az orosz kőolaj importjának megszüntetését írja elő. Elmondta, a vállalat nemcsak a százhalombattai, hanem a pozsonyi finomító ellátásáért is felel, ugyanakkor szerinte továbbra sem tisztázott, hogy az Adria-kőolajvezeték képes lesz-e mindkét finomító teljes ellátására. Azt mondta, évente nagyjából 17 millió tonna kőolajra lenne szükség, és ha a vezeték csak 14–15 millió tonna szállítására lenne képes, az nemcsak Magyarországnak és Szlovákiának, hanem a közép-európai régiónak is komoly problémát okozna. A vezeték kapacitása körül régóta vita zajlik Magyarország, Horvátország és az üzemeltetők között.

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak azt üzente: most ne a saját gazdasági érdekeiket tartsák szem előtt, hanem az ország energiabiztonságát. „Ne a zsebüket nézzék most” – fogalmazott.

Az üzemanyagárakról szólva Hernádi azt mondta, jelenleg elsősorban a dízelpiac feszes. Szerinte a Hormuzi-szoros körüli konfliktus és az orosz piac kiesése jelentősen csökkentette a rendelkezésre álló dízelmennyiséget, ami felhajtotta az árakat. Állítása szerint a hazai árszabályozás megszűnése óta a dízel világpiaci ára mintegy 160 forinttal emelkedett literenként, és egyelőre nem látszik, hogy ez a folyamat véget ért volna. A Hormuzi-szoroson a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy egynegyede halad át, ezért az ottani fennakadások valóban jelentős hatással lehetnek a nemzetközi olaj- és üzemanyagpiacokra.

Hernádi azt is elmondta, hogy jelenleg naponta mintegy 95 vasúti tartálykocsinyi dízel érkezik a pozsonyi finomítóból Magyarországra, miközben exportálni nem tudnak. Abban bíznak, hogy más nagykereskedők is tudnak dízelt importálni az országba, mert ha ez nem történik meg, ellátási nehézségek is kialakulhatnak. A helyzetet szerinte tovább nehezíti, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt az uszályos szállítás is akadozik.

Magyar Péter a kiskereskedelmi üzemanyagárakról is beszélt. Azt mondta, hogy a magyarországi benzinkutakon jelenleg mind a benzin, mind a dízel átlagára az európai összevetésben az alacsonyabbak közé tartozik. Szerinte a környező országok közül csak Szlovéniában és Horvátországban olcsóbb néhány forinttal az üzemanyag. Az Európai Bizottság heti üzemanyagár-adatai alapján valóban a magyar árak az uniós mezőny alsó harmadába tartoznak, bár nem minden esetben a három-négy legalacsonyabb között.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi, ellátásbiztonsági szempontból feszült helyzetben meg kell akadályozni az úgynevezett benzinturizmust, vagyis azt, hogy a kedvezőbb hazai árak miatt nagy számban külföldi autósok Magyarországon tankoljanak.

Magyar azt is felidézte, hogy az Orbán-kormány idején volt olyan időszak, amikor a benzin literenkénti ára megközelítette a 800 forintot. Azt mondta, a kormány célja, hogy ilyen árszint ne alakuljon ki újra a hazai kutakon.