„Megerősítem készségemet a nyílt és konstruktív együttműködésre az ukrán–magyar kapcsolatok további erősítése és a teljes körű együttműködés fejlesztése érdekében, közös európai jövőnkért. Örömmel üdvözölném Önt Kijivben az Ön számára legközelebbi megfelelő időpontban” – ezekkel a sorokkal zárul az az augusztus 20-a alkalmából írt köszöntő, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán címzett Magyar Péter miniszterelnökhöz.

Az elnök azt írja, a két népet jószomszédi kapcsolatok és a saját államiságért folytatott „közös küzdelem évszázados történelme köti össze”, ezen az alapon fejlesztenék a két ország partneri kapcsolatát.

„Hálásak vagyunk Magyarországnak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának következetes támogatásáért, valamint a szolidaritásért ebben az országunk és egész Európa számára rendkívül fontos, a brutális orosz agresszió által meghatározott időszakban” – írja, hozzátéve, hogy nagyra értékelik „a humanitárius segítségnyújtást, az ukrán gyermekek és katonák rehabilitációjának támogatását, valamint az ukrán állampolgároknak nyújtott segítséget”.

Az utóbbi években megszokott ukrán-magyar kapcsolatokról szóló nyilatkozatokhoz képest meglepő hangvételű levélben azt is írja: „Magyarországot jó szomszédként és megbízható partnerként értékeljük. Ma, a magyar nép választásának köszönhetően, új fejezetet nyitunk kétoldalú kapcsolatainkban, amely a kölcsönösen előnyös együttműködésen, a kölcsönös tiszteleten, a békén és a megértésen alapul.”

Régóta szervezik

Zelenszkij és Magyar a július elején tartott NATO-csúcson állapodtak meg arról, hogy a közeljövőben találkoznak egymással Kijevben vagy Budapesten. Magyar már korábban is emlegette, hogy Beregszászon szeretne találkozni az ukrán elnökkel, a NATO-csúcson pedig azt mondta, Kijevből közösen mennének a kárpátaljai településre.

Magyar és kormánya több gesztust is tett az ukrán kormány irányába, kezdésként nyíltan kimondták azt, amit a Fidesz-kormány a háború négy éve alatt bár többször is elismert, viszont nem tartotta fontosnak nagyon hangsúlyozni – miszerint a háborúban Ukrajna az áldozat, Oroszország az agresszor.

A két oldal között tárgyalások alacsonyabb szinten, de hónapok óta zajlanak, június elején jelentette be Magyar, hogy politikai szinten is jóváhagyták a korábban szakértői szintű megállapodást a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáról.

Rácz András, Oroszország-szakértő már a Magyar Külügyi Intézet frissen megbízott igazgatóhelyetteseként beszélt a 444-nek arról, hogy a két ország kapcsolataira hosszú árnyékot vet a múlt, a megörökölt bizalmatlanságot nehéz lesz leküzdeni, ezért például a nyelvtörvény esetében is szorosan követni kell, miként implamentálja azt a másik fél.