Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség, hogy valóban túlárazva adta-e a követ Orbán Győző cége, a Dolomit Kft. a Mészáros Lőrinc-féle V-Hídnak - közölte kérdésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A túlárazás gyanúja miatt Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő júniusi posztja után tett feljelentést a Transparency International ismeretlen tettes ellen. A TI a Legfőbb Ügyészséghez fordult, onnan került át az ügy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, ők rendelték el a nyomozást.
Orbán Győző gánti bányacége éveken át ügyesen rejtőzködött, nem lehetett pontosan tudni, hogy a Dolomit Kft. milyen állami vagy uniós pénzből megvalósuló beruházásban vesz részt, azt meg pláne nem, hogy ezeken mennyit keresett.
A Dolomit Kft. neve utoljára évekkel ezelőtt volt nyilvános egy tendernél, utána már csak alvállalkozóként, vagyis ilyen értelemben fedésben dolgoztak. Ennek ellenére azt, hogy hova szállítottak, a Direkt36 és a 444 is több körben bizonyította.
Március végén például - egy fülest ellenőrizve - döbbenten néztük, ahogy egymás után fordulnak a teherautók Orbánék gánti bányája és az M1-es bicskei szakaszának bővítése között. Az egyik videónk:
Az M1-es bővítése hatalmas munka és óriási pénz: az évekig tartó projekt 800 milliárd forintba kerülhet, a munkára a pályákat üzemeltető Mészáros- és Szíjj-féle MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött koncessziós szerződést az állam, a kivitelezést a V-Híd végzi, természetesen alvállalkozókkal. A V-Híd Mészáros Lőrinc egyik cége, de a kamionokon látható logók alapján Szíjj László Duna Aszfaltja is dolgozik az építkezésen.
A koncessziós szerződés alapján nehéz lenne azt állítani, hogy ebben nincs állami pénz, már csak azért sem, mert az Orbán-kormány alatt jóval több koncessziós díjat kapott az MKIF, mint amennyi kiadása volt. A G7 korábban azt írta, 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el az MKIF, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget realizáltak. Vitézy Dávid miniszter júliusban ennél jóval nagyobb összegről beszélt, egy interjúban azt mondta, az elmúlt négy évben 1024 milliárdot fizetett ki a koncessziós cégnek a kormány úgy, hogy valójában nem ruháztak be, és legfeljebb a pénz felét költötte el a cég.
Az M1-es bővítésével kapcsolatban még márciusban minden érintett szereplőt megkerestünk, hogy mennyi követ vettek a Dolomit Kft.-től és mennyit fizettek érte, de érdemi válasz sehonnan sem jött. A Duna Aszfalt annyit írt, hogy az útépítéshez szükséges alapanyagot mindig a lehető legközelebbi bányából szerzik be, ahol elérhető a projekt igénye szerinti megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag. De a mennyiséget és árat ők sem közölték.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Eddig az volt a mondás az építőiparban, hogy drága ugyan Orbánék köve, de legalább minőségi. Most ez az érv megbicsaklik, jegyzőkönyvek bizonyítják ugyanis, hogy a gigafelújításra szállított és beépített kő bizonyos műszaki paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak. A MÁV ugyanakkor azt állítja, az építkezés során minden rendben volt.
Belső dokumentumokból tudjuk: az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához. A beruházás részleteit titokban tartják, így eddig nem tudhattuk, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai is profitálnak belőle.
A volt miniszterelnök apja állítja, minden céget megbízhatóan, pontosan, azonos feltételek mellett szolgálnak ki.
Az elmúlt 100 év legnagyobb magyar autópályaépítésén is gazdagodik az Orbán család úgy, hogy ennek nyilvánosan nincs nyoma.
Az állam egyelőre többet fizet a cégnek, mint amennyibe a sztrádák fenntartása kerül.