Feljelentést tesz a közmédia vezetése a korábbi törvénytelen irányítás miatt, közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. sajtó és marketingirodája. A feljelentést arra alapozzák, hogy az átvilágításkor előkerült belső levelezések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok alapján számos részlet feltárult arról, hogyan állt az elmúlt években politikai felügyelet alatt a közmédia, és milyen szerepet töltött be az intézmény irányításában Várhegyi Attila, az egykori fideszes pártigazgató, a korábban hűtlen kezelés miatt elítélt egykori szolnoki polgármester.

Az új közmédia közleménye szerint az átvilágítás során előkerült információk arra utalnak, hogy a közmédiát a tanácsadóként szerződtetett Várhegyi irányította a háttérben:

• átvette a közmédia hivatalos vezetőinek jogköreit;
• helyettük döntött tartalmi, személyzeti, gazdasági ügyekben is;
• a jóváhagyása nélkül számos esetben nem is mertek döntést hozni azok, akik hivatalosan felelősek voltak az intézmény vezetéséért.

A belső vizsgálat arra jutott, hogy Várhegyi nemcsak a közmédia belső ügyeiben hozott döntéseket, hanem a kormány és az intézmény között közvetlen összekötőként is működött. A kormányzati kérések hozzá futottak be, a közmédia vezetői pedig őt kérték arra, hogy járjon el a kormánynál. Várhegyi általában a kormánypártok hatalmi érdekeit képviselte. Egyébként a Fidesz frakcióüléseire is bejáratos volt.

„Várhegyi nemcsak a közmédiát irányította megfelelő törvényi felhatalmazás és elszámoltatható felelősség nélkül. A szerepe még ezen is túlmutatott: ő volt a kapcsolat az ország politikai vezetése és a közmédia között. Várhegyi közvetítette a kormány tagjainak és más fideszes politikusoknak az akaratát a közmédia felé, illetve képviselte a közmédiát a kormányzati szereplők irányában”

– állapította meg a közmédia új vezetése. Mindez szerintük bizonyítja, hogy a törvény szerint politikai befolyástól független közmédia a valóságban szoros politikai felügyelet alatt állt:

„Várhegyi nem csupán informális hatalma gyakorlásakor terjeszkedett túl a törvények és szabályok által kijelölt kereteken, hanem az általa elfogadott juttatásokkal is. Többek között éveken át úgy biztosított sofőrt számára a közmédia, hogy az illetőt »rendezvényszervező« munkakörben alkalmazták, leplezve a valóságot a cég hivatalos irataiban.”

A feljelentésről szóló közleményhez egy dokumentumot is csatoltak, amiből kiderül, Várhegyi szerkesztési és műsorpolitikai kérdésekben, személyi és szervezeti ügyekben, gazdasági, beruházási és vagyoni döntésekben, jogi és szabályozási kérdésekben, kormányzati és állami intézményi kapcsolatokban is intézkedett, jóváhagyott, döntött vagy vétózott.

Várhegyi Attila neve 2014-ben is előkerült, akkor éppen az Origo egykori főszerkesztő-helyettese említette őt: Pethő András állította azt, hogy Várhegyinek szerepe volt abban, hogy az Origo addigi főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek politikai okokból távoznia kellett.

Menjen egy példány Rogánnak, Ukrajna és háború minden mennyiségben

Idéztek egy üzenetváltást 2024 augusztusából, amikor Papp Dániel egy Elmaradások, finanszírozási problémák című dokumentumot küldött Várhegyinek, amire az azt válaszolta:

„Nyomtatva menjen egy példány Rogánnak, aláírni nem kell. Jelzem neki.”

Kiderült, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is Várhegyihez fordult, ha akart valamit a közmédiától. A miniszter kabinetjéről egyenesen neki küldték tavaly az orosz nyelvű híradóval kapcsolatos panaszlevelet. 2023-ban Németh Zsolt hírigazgató Várhegyinek panaszkodott, hogy egy külügyi alkalmazott nem
kérést fogalmazott meg, hanem utasította az MTI tudósítóját, mire Várhegyi azt ígérte, intézkedik.

Várhegyi a heti tématervezésbe közvetlenül is beleszólt. Idén januárban, az országgyűlési választási kampány idején a közmédia tartalmi fókusza a kormánypárt Ukrajnára, a háborúra és a nemzeti petícióra épülő kampányához igazodott. Februárban így határozta meg a közmédia tartalmi irányát:

„Ukrajna és háború minden mennyiségben.”

Ő döntött arról, hogy mi szerepeljen egy kulturális program plakátján vagy meghívójában, a közmédia közleményeiben, és arról is, hogy kinek és mit válaszoljon az MTVA a hozzá intézett kérdésekre. Valamint beleszólt abba, mi legyen az év szava, vagy ki legyen az év embere. Hivatalos válaszokat fogalmazott, politikailag érzékeny közleményeket rendelt meg és javított, hírcímekről, meghívásokról és közzétételi időpontokról döntött. A levelezésekből kiderült az is, hogy Papp Dániel vezérigazgató a kormánykritikus sajtótól érkező megkeresésekről rendszeresen egyeztetett Várhegyivel.

Személyi ügyekben sem pusztán tájékoztatást kapott, sokkal inkább a legvégső egyeztetési és jóváhagyási fórumnak tűnt. Beleszólt igazolásokba, elbocsátásokba, döntött összeférhetetlenségi kérdésben, értékelte a szerkesztőségek napi teljesítményét is. A mellékelt üzenetek szerint például külsős szerződések felbontására is ő adott utasítást.

Rendezvényszervezőnek álcázott sofőr

Az átvilágítás során megállapították, hogy a közmédia és Várhegyi kapcsolata nem 2019-ben kezdődött, amikor a Duna Médiaszolgáltatóval kötött tanácsadói szerződést kötött vele. Cégei, illetve a hozzá köthető vállalkozások már korábban is számos nagy összegű szerződést kötöttek az MTVA-val. A tanácsadói szerződés a már korábban kiépült gazdasági és intézményi kapcsolat folytatása volt.

Miután 2016-ban kiderült, hogy szervezetten hallgattak le és figyeltek meg vezetőket az MTVA-ban, vagyis poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat, a 444 azt is megírta, hogy Vaszily Miklós szobáját, ahol a rendőrség a fatális véletlen nyomán megtalálta a lehallgatóberendezéseket, korábban Várhegyi használta. Vagyis Várhegyi már akkor is gyakran feltűnt a közmédia igazgatóságán.

Várhelyi szerződését 2019 után évről évre megújították. A 2019-es megállapodás havi bruttó 1 503 759 forintos megbízási díjat rögzített; 2023-tól ez a havi díj nettó 3,5 millió forintra emelkedett, ami az esetében 5 millió Ft körüli bruttót jelentett. Ehhez képest a Duna Médiaszolgáltatót 2022-től vezető Altorjai Anita fizetése 2026-ban bruttó 2,5 millió forint körül volt, Papp Dániel MTVA-vezérigazgatóé 2025-től bruttó 4,2 millió.

A jelentés szerint Várhegyi közmédiás autót kapott használatra, amit Papp Dániellel együtt választott ki. Egy bruttó 20,91 millió forintos Škoda Superb Combi L&K 2.0 TSI 4×4 DSG autót választottak. Aztán az autót a Duna Médiaszolgáltató egyik alkalmazottja vezette, akit papíron rendezvényszervezőként foglalkoztattak. A sofőr az átvilágításon bevallotta, hogy valójában Várhegyi szállítása volt a feladata, és heti 2-3 alkalommal vitte őt, többek között a lakásáról az MTVA-ba és vidéki utakra. A munkakör megnevezése tudatosan tért el a tényleges feladattól, ugyanis a sofőr szerint a rendezvényszervezői munkakörnek „kevesebb szabályozása van”, így több juttatásra volt jogosult. „Többször mentem a lakására is érte, onnan behoztam ide, az MTVA-ba, vidékre is vittem” – nyilatkozta a rendezvényszervezőnek álcázott sofőr.

Másfél év alatt mintegy 53 ezer kilométert tettek meg. Az autó GPS-e szerint gyakran jártak Hollóházára (valószínűleg a család érdekeltségébe tartozó porcelánmanufaktúra miatt) vagy a Balatonhoz. Az autó használatát nem dokumentálták a szokásos módon: a sofőr szerint nem volt menetlevél, és az autó papírjai sem a szokásos módon voltak vezetve; állítása szerint ez vezérigazgatói döntés volt.

Egyébként Várhegyi fia is megtalálta a számításait a közmédiánál: idén nyáron három hétig utazó riporterként követhette végig közpénzből a Tour de France-ot, pedig a versenyen nem is volt magyar induló.