Az ember azt gondolná, hogy ha valamiben egyetért a magyar politika, akkor abban mindenképp, hogy a rivális párt uralmát a tatárjáráshoz azért nem hasonlítjuk.
1241-ben mongol hordák zúdultak rá az országra, nagy térségek néptelenedtek el, falvak és városok tűntek el örökre, a halottak száma a százezret is meghaladhatta, de van, aki szerint az ország lakosainak fele, másfél millió ember lelte halálát. Temetetlen holtak feküdtek országszerte, akiket nem a tatárok kaszaboltak le, azok az éhínség vagy a járványok miatt vesztették életüket.
Oké, a Fidesz alatt is szar volt, de ennyire talán nem.
A mohácsi csatavesztés ötszázadik évfordulójáról szóltak az elmúlt hetek, ezért volt meglepő, hogy Magyar Péter a hétfői parlamenti felszólalását a vesztes muhi csata felidézésével kezdte.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az Orbán-kormányok megbocsáthatatlan árulásáról is beszélt. Az ellenzék azon gúnyolódott, hogy Magyar királyhoz hasonlította magát, míg ő egy négyéveseknek szóló könyvvel oltogatta a volt kormánypártiakat. Elindult a parlament őszi ülésszaka, a Tiszának rengeteg a terve, de türelmet kérnek.
Ligeti Miklóst tartotta a legalkalmasabbnak.
A közszolgálati csatorna azzal védekezik, kellett a hely a reklámblokknak.
Az első száz nap romeltakarítás volt, most az építkezés következik, mondta napirend előtt a miniszterelnök. Kiderült, hová költözik a vagyonvisszaszerzési hivatal.
A mohácsi vereség évszázadok óta nem hagyja nyugodni az országot, és rengeteg álhír és híresztelés is kíséri az 1526-ban történteket. Interjú Varga Szabolcs történésszel.
Magyar Péter Somlóvásárhelyen emlékezik Antall József 34 évvel ezelőtt ott elmondott beszédére, amiben a néhai miniszterelnök üzent a mára jórészt tiszássá lett szociknak és SZDSZ-eseknek.
Hatvan éve nem nyert akkorát Európában ellenzékből egyetlen párt sem, mint 2026. április 12-én a Tisza. Mi kellett ahhoz, hogy ez megtörténhessen?