Kanada, Biztonsági Tanács, klímabiztosítás: von der Leyen felrajzolta Európa új irányát
Az Európai Bizottság elnöke minden szeptemberben az Európai Parlament előtt számol be az Unió helyzetéről: értékeli az elmúlt évet, és felvázolja a következő év fő politikai irányait és jogalkotási terveit. A State of the Unionnak nevezett beszéd valójában az előző elnök, Jean-Claude Juncker óta vált politikai eseménnyé, Ursula von der Leyen alatt pedig az állandósuló válságok és az uniós politika egyre több területre kiterjedése miatt az év egyik fő napirendkijelölő pillanatává az EU-ban.
A szerdai beszéd két eleme már hírként megjelent: egyrészt a Kanada társult tagságára vonatkozó javaslat, másrészt pedig a magyar vonatkozás, mely szokatlanul nyílt kommentálása volt az áprilisi választási eredménynek. Utóbbi jelentőségét és szerepét talán nem is kell különösebben hangsúlyozni most, amikor minden a szélsőjobb fokozódó térnyeréséről szól. Mi volt az idei beszéd nyolc legnagyobb jelentőségű sarokpontja?
1. Kanada társult tagsága
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Trump addig fenyegette Kanadát, míg az át nem kelt az óceánon
Kanadai és EU-s tisztviselők egy sereg területen tárgyalnak együttműködésről, és az észak-amerikai ország olyan szoros viszonyba kerülhet az Európai Unióval, amilyenről Európán kívüli ország eddig nem is álmodhatott.
Az Európai Unió társult tagja lehet Kanada
Von der Leyen bejelentette a „Jövő Szövetségének” létrehozását, ami az EU és Kanada között már meglévő kereskedelmi megállapodásra épülne, és ami „közös jólétet és gazdasági biztonságot teremtene”.
Von der Leyen: A magyarok Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot oda, ahova tartozik
Az Európai Bizottság elnöke szerint „sikerült megfordítani az évek óta tartó visszafejlődés irányát”.