„Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúrát szolgálják” - hajtogatja Hankó Balázs volt kulturális miniszter hónapok óta, hátha ezzel sikerült felülírnia azt a mondást, hogy ha valami úgy néz ki, mint egy titkos kampányfinanszírozás, úgy totyog, mint egy titkos kampányfinanszírozás, és úgy hápog, mint egy titkos kampányfinanszírozás, akkor az valószínűleg egy titkos kampányfinanszírozás.

Nem kell messzire menni olyan példáért, amiről Hankó Balázs egészen biztosan tud. Az ő miniszteri döntése volt, hogy hetekkel a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból összesen 59 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesület. A szervezet vezetője, Jakab István a választás előtt 10 ezer forintos Penny-kártyát osztogatott azoknak, akik a Fidesz helyi jelöltjére szavaznak. Ez a helyi jelölt történetesen Hankó Balázs volt. A 444 stábja, Ács Dániel, Bábel Vilmos és Kristóf Balázs a választás előtt videót is készített a kártyaosztásról. Hankó szerint ő a szervezet vezetőjével, Jakab Istvánnal, a ceglédi roma önkormányzat elnökével „az egész roma telep reintegrációjában” egyezett meg.

Az ügyben májusban a Pest megyei rendőrök a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt hallgatták ki Jakab Istvánt. Az NKA-támogatások körüli botrány hatására az egyesület egyébként inkább lemondott a Hankó Balázs által megítélt utolsó, 35 millió forintos támogatásról.

És ez még csak Hankó miniszteri keretéből ment, nem is a nagy, titkos 17 milliárdos kasszából, aminek a léte alighanem titokban marad, ha a Fidesz nyer áprilisban. Az árnyékban tartott Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumán keresztül titokban szórtak ki pénzt a Fidesz holdudvarának: a párthoz közeli zenészeknek és celebeknek, kifejezetten erre létrehozott vagy a tetszhalálból feltámasztott szervezeteknek, valamint a kampányban hasznos rendezvényeknek, ahol a szórakozást össze lehetett kötni a kormány, a Fidesz és a fideszes jelölt népszerűsítésével.

A 790-es, titkos kollégium létrehozásáról Hankó Balázs miniszter és az óbudai Fidesz egykori oszlopos tagja, Bús Balázs NKA-alelnök döntött, Nagy Márton jóváhagyásával. A cél elvileg „kulturális célú, kiemelt összművészeti programok támogatása” volt. A lottópénzekből származó 17 milliárd elosztásáról döntő háromfős kollégium vezetője Ughy Attila, egykori fideszes politikus volt, a másik két tag Hankó beosztottja, Zámbó Nóra, a minisztérium közigazgatási államtitkárságának titkárságvezetője és Burom Gábor miniszteri kabinetfőnök-helyettes volt. A 790-es kollégium Bús Balázs felügyelete alá tartozott.

Az NKA-s fekete kasszára először Molnár Áron hívta fel a figyelmet április végén, már a választások után. Ekkor derült ki, hogy a Fidesz körül mozgó zenészek és celebek (egyebek között Pataky Attila, Tóth Gabi, Gáspár Győző) kaptak pénzt ebből a forrásból. Aztán folyamatosan tágult a kör, a NER-es szórakoztatóipar arcai mellett képbe kerültek olyan „civil” szervezetek is, amelyek között számos direktben volt bekötve a Fideszhez, helyi fideszes politikusok irányították azokat. Ezek közül sokról szinte semmit sem lehet tudni, hiszen honlapjuk/Facebookjuk sincs, ugyanakkor feltűnően jól szerepelnek más állami pályázatoknál, ahol civil szervezeteknek adnak pénzt. De az a jelek szerint nem volt elég, mert a 790-es kollégium is megtámogatta őket.

Vegyünk megint egy konkrét példát, hogy a támogatás a Fidesz kampányát szolgálta vagy a magyar kultúrát.

Molnár Áron hozta nyilvánosságra Mága Zoltán bejelentkezését, amit Hankó támogatott:

Ez volt a Mága Zoltán fotósának adott 500 milliós sztori. Amire Mága Facebookon reagált. Szerinte a minisztériumból jelezték neki, hogy pályázzon itt, Földházi Balázs nem a fotósa, hanem a koncertjei szervezésében segít, és valóban egy új céget hozott létre a pályázat benyújtására. Az kimaradt a posztból, hogy a Fidesz választási győzelmének megsegítésére hivatkoznak a pályázatban.

Az is egyértelmű, hogy nemcsak Mága kapott fülest arról, hogy ide érdemes pályázni, többen is ugyanazzal a szöveggel nyújtották be az igényeiket.

Tarr Zoltán miniszter az NKA-ügyről azt mondta, hogy a közpénz eltüntetésben résztvevők tolvajnyelvet használtak. „A Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét. Ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat »úszóknak« nevezték, és hívták meg őket az »úszóversenyre«. Ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy »ki úszik be« a medencébe” – írta a posztjában Tarr.

Az azonosító kódja alapján csak 790-esnek csúfolt kérvényekkel foglalkozó két munkatárs még áprilisban mesélte el, hogyan működött házon belül a fekete kasszás pályázat. (Ők a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, az NKTK munkatársai voltak. Ez az NKA pályázatkezelő szerve.)

Kiderült számukra, hogy apályázók egy részét maga a minisztérium kereste meg, és kérte fel igénylés benyújtására, ami meglehetősen szokatlan gyakorlat. Ők is csak úgy értesültek erről, hogy az egyikük rákerült az erről szóló levelezésekre, de volt olyan pályázó is, aki véletlenül a minisztériumi megkeresést is csatolta az NKA-hoz beadott anyagához.

Tömegével pályáztak sikeresen olyan szervezetek, amelyeknek vajmi kevés köze volt a kultúrához: vadász- és sportklubok, munkaerőpiaci, bűnmegelőzési vagy éppen autószerelőket tömörítő egyesületek, darts klubok és horgász szövetségek és a sort hosszan lehetne folytatni. Azért történhetett ez, mert az NKA munkavállalóit, is arra utasították leginkább szóban, hogyazokat a kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz - mint a főzőversenyek vagy a sportrendezvények -, egységesen írják át „közösségépítő/kulturális programokra”.

Csak egy példa: a Zöld Dió Alapítvány egy olyan programsorozatra kért támogatást, amelynek középpontjában a somlói galuska állt – abban bízva, hogy a desszert addigra hungarikummá válik. A tervek között szépségverseny, evőverseny, retro autós felvonulás, valamint egy népszerű előadó koncertje is szerepelt, azzal az indoklással, hogy mindez

„a polgári értékeket is megfelelően népszerűsíti".

Az alapítvány elnöke - nem meglepő módon - Bérciné Berke Szilvia, Fót 2-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, a pályázatra pedig 20 millió forintot ítéltek meg.

Az NKTK főigazgató-helyettese, Szántai Irén az ügyben hűtlen kezelés és költségvetési csalás bűncselekmények alapos gyanúja miatt tett feljelentésében is arról írt, hogy a kérelmeket „egyedi utasításra, sürgetett eljárásban” kellett intézni a munkatársaknak, és a kabinetvezető azt is kérte tőlük, hogy „simogassák el” a kérelmek hiányosságait, mivel azok még a minimális benyújtási feltételeknek sem feleltek meg.

A két munkatárs azután borított, hogy kiderült: a 790-es döntéseket és annak döntéshozóit az NKA egyáltalán nem akarja nyilvánosságra hozni. Hogy nem minden a gyakorlatnak megfelelően működött a tájékoztatásban, azt Krucsainé Herter Anikó is megerősítette az Indexnek a botrány kirobbanása után, de azt mondta, hogy felsőbb utasításra tértek el a megszokott rendtől. A döntések végül csak azután lettek publikusak, hogy egyre nagyobb vihar alakult ki a 17 milliárdos titkos pénzszórásból. Amiből még nagyobb vihar lett, és a Független Előadó-művészeti Szövetség az NKA döntéseinek nyilvánosságra kerülése után már két nappal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt.

Később állt össze, hogy nem ész nélkül szórták a pénzt, hanem a kampányra optimalizálva. Május elején a K-Monitor elemzése mutatott rá, hogy földrajzi bontásban az országgyűlési egyéni választókerületeknél hajszálra egyezett a kampányban érkezett támogatások összege.

Arról a lapunknak nyilatkozó két munkatárs is beszélt, hogy 2025-ben több olyan e-mailes megkeresés érkezett az NKTK-hoz, amelyek választókerületi bontásban kértek adatokat. Márpedig ilyen földrajzi bontás csak a választási logikában értelmezhető.

A választókerületi bontással kapcsolatos első levél 2025. január 9-én érkezett Badacsonyi Ferenctől, a Miniszterelnöki Kabinetiroda tanácsadójától, Dr. Kasnyik Zsolt kabinetfőnök megbízásából. Ebben arra kéri a címzetteket - többek között Krucsainé Herter Anikót, az NKA főigazgatóját -, hogy gyűjtsenek ki minden olyan NKA/NKTK-s támogatást, amelyet a Pest 4. számú választókerülethez tartozó települések kaptak 2020-tól a levél keltéig.

A Rogán-minisztériumból érkező kérést szintén csak választási logika alapján lehet értelmezni. Az indoklás ugyanis az volt, hogy „Vitályos Eszter kormányszóvivő asszony választókerületének településeit érintően változás történt", majd egy táblázatban mellékelte a 2024. december 31-től hatályos települések listáját. Ezek a települések – mint például Dunabogdány, Kisoroszi vagy Leányfalu, amelyeket a felsorolásban külön ki is emeltek – újonnan kerültek a választókerülethez. A határokat a választási törvény módosítása rajzolta át, amelyet a Fidesz nyújtott be.

De itt van például ez a levél, ahol a felsorolásban lévő első hat település Hankó-körzete volt (Pest 6-os), a többi a Komárom-Esztergom 3-as választókerület, ahol Czunyiné volt a jelölt.

Az egyik munkatárs akkor egy olyan dokumentumot is megmutatott nekünk, amelynek elkészítésére tavaly szeptemberben az NKA főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó kérte fel egyik kollégáját. A kimutatás nem egy-egy körzetre, hanem az ország valamennyi választókerületre kiterjedt, és több szempont szerint, részletes statisztikákkal bontotta le a közösségépítésre szánt támogatásokat.

A Parlamentben hétfőn kérdeztük a Hankót kísérő Vitályos Esztert, hogy az ő választási esélyeit javították-e az NKA-s rendezvények a kampányban. Újkori kommunisták vannak és koncepciós eljárás - válaszolta Vitályos.

Frakciótársának, Pócs Jánosnak még augusztusban volt egy meglehetősen cinikus megoldása az ügyről:

„Értem, hogy az átlagembernek az a megélése, hogy bezzeg az NKA-s rendezvények kampánycélra lettek lebonyolítva. Hát akkor hogy a francba vesztettük el a választást? Tehát az NKA-s dologba, tudja, mikor lehetne belekötni? Azt mondanák, hogy mit tudom én, hány milliárd forint kampánycélra lett felhasználva, és ezért nyert a Fidesz. De a Fidesz nem nyert!”

„Itt most önök előtt egy politikai fogságra készülő hazafi áll, aki az igazságért és az igazáért, munkatársai és közössége becsületéért küzd a nyílt politikai elnyomással szemben” - mondta Hankó hétfőn a Parlamentben, elhárítva magától a felelősséget, mert szerinte „a kormány döntése volt, hogy ne kultúra- és intézményfinanszírozást, hanem a populáris kultúra támogatását biztosítsa országosan egyenlő elosztásban”. Gondolhatnánk, hogy ez a fordítása annak, hogy Fidesz-közeli zenészek fellépését finanszírozzák olyan rendezvényeken, ahol a Fidesz mellett kampányolnak, gondosan figyelve arra, hogy egyenletesen minden választókerületbe ugyanannyi jusson, de Hankó szerint egyetlen esetben sem érvényesített senki politikai szempontokat, attól pedig egy rendezvény nem válik kampányrendezvénnyé, mert azon egy politikus is részt vesz.

A Fidesz azzal védte egyebek között Hankó Balázst, hogy „egyetlen egy fillért sem tett zsebre, ezt senki sem merte állítani, mert ez nem történt meg”. Valóban, ebben az ügyben az ügyészség azt vizsgálta, hogy az eredeti céltól eltérően, a választások kampányköltségeinek fedezésére, illetve a kérelmezők személyes céljaira használták-e fel az NKA-pénzeket.

Rétvári Bence azt is mondta, hogy ezekből a támogatásokból egyetlen egy fillér sem csurgott semmilyen pártkasszába, sem a Fideszhez, sem a KDNP-hez. És ez is igaz. Mert ez az ügy arról szól, hogy állami pénzt használtak-e arra, hogy a Fidesz és a KDNP pártkasszái helyet a kultúrára szánt közpénzből finanszírozzanak a Fidesz és a KDNP választási győzelmét szolgáló zenészeket, „civil” szervezeteket és rendezvényeket. És erről dönt majd az igazságszolgáltatás.

Az ügyészség így foglalta össze az ügyet:

Amivel gyanúsítják

„A megalapozott gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős korábbi miniszter, az alap elnöke irányításával arra használták fel, hogy azon keresztül az ideiglenes kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont – részben, de tömegesen – jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használják fel. Az ily módon 2025. július 1-től meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek érdemi elbírálás nélküli teljesítésével a kezelt vagyont a 2026. évi országgyűlési választások kampányköltségeinek a fedezésére, illetőleg a kérelmezők személyes céljaira fordították.

Dr. Hankó Balázs és társai a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehetett részt. A támogatásokról szóló döntések azonban ténylegesen nem az ideiglenes kollégiumban születtek meg, hanem azokról dr. Hankó Balázs, illetve esetlegesen más vagy mások határoztak.

A támogatásról született döntés a formális kollégiumi eljárást, illetve több kiemelt támogatás esetében a kérelem benyújtását is megelőzte.

A Nemzeti Kulturális Alap által kezelt vagyont a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt kiállított támogatói okiratokkal 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használtak fel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, mellyel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.”