Péntek éjjel a kormány benyújtotta a parlamentnek a 2027-es költségvetés tervezetét.

A kormány közleménye szerint

„A rendszerváltás első költségvetése igazságot szolgáltat az évtizedeken át magukra hagyottaknak, újraindítja az ország fejlődését, és szilárd alapokra helyezi az állam pénzügyeit”

A 348 oldalas törvényjavaslat preambulumában „az igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezik a jövő évit. Úgy fogalmaznak, 2026-ban egy romokban heverő országot örökölt meg az új kormány, a fejlődés újraindítására az indoklás szerint azért van szükség, mert a kormány rendkívül nehéz gazdasági és költségvetési helyzetet örökölt. A Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint kormányváltás és kormányzati intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a bruttó hazai termék 8,3 százalékát.

Jövőre 2026-hoz képest csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány.

Néhány fontos változás:

• A tervezet alapján jövőre 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Az ennél többet keresők is többet kapnak bruttó 680 ezer forintos fizetésig a sávosan emelkedő adójóváírásnak köszönhetően.
• Megduplázzák a családi pótlékot. Az anyákra vonatkozó adómentesség havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lesz alkalmazható, csak az efölötti rész után kell személyi jövedelemadót fizetni.
• 123 milliárd forintot fordít a kormány a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére. Januártól senki sem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, de még mindig rendkívül alacsony nyugdíjak.
• Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét, ami több mint 2 millió időst érint, akiknek 500 ezer forint alatti a nyugdíja.
• Jövőre nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10 százalékkal, az árvaellátás 20 százalékkal. Mintegy 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű ember kap többet 2027-től. 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak is.

Mi az, ami nem változik?

• Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye: ők továbbra is az átlagkeresetig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.
• Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése.
• Nem módosítanak a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a rezsicsökkentés szabályain sem.

Béremelések

• Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, a szociális ágazat állami intézményeinél foglalkoztatottak átlagosan 17,8 százalékos emelést kapnak.
• A rendvédelemben dolgozó 84 ezer ember számára átlagosan bruttó 15 százalékos béremelést tartalmaz a költségvetés tervezete.
• Átlagosan 21,5 százalékkal többet vihetnek haza a köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói. A közművelődésben dolgozók átlagosan 10,7 százalékos emelést kapnak.
• 192 milliárd forint többlet jut béremelésre az egészségügyben, amely 510 milliérddal többet kap

Lakhatás támogatása

A lakhatások támogatására elindul a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel, a Wekerle+ Lakástakarék, valamint a Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel program. Ha valaki öt vagy tíz éven át félretesz havonta a saját fizetéséből, ahhoz az állam közvetlen, vissza nem térítendő támogatást tesz hozzá. Az első öt év befizetéseire 10 százalékos, a hatodik évtől pedig 20 százalékos állami kiegészítést biztosítanak, 3 százalékos banki kamat mellett. Az energetikai korszerűsítési program az ország minden településén elérhető lesz, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.

Adóváltozások

• A milliárdosok vagyonadója körülbelül 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat.
• Változások lesznek a nagyvállalatok társasági adózásában, nő az innovációs járulék mértéke, megvonják a kedvezményeket azoktól az idegen multiktól, „amelyeknek a jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot”.
• A költségvetés nagyobb hozzájárulást követel az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól is.
• Nőni fog a bányajáradék.
• Emelkednek az egészségre ártalmas termékek, valamint az égetett szesz adóterhei, és többet fognak adózni a környezetszennyezők is.
• Az eddig 0 százalékos reklámadó kulcsa is változni fog 3,75 százalékra.
• Megszűnik az árrésstop, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget.

Aki nem egy 349 oldalas dokumentum böngészésével szeretné képbe helyezni magát a jövő évi költségvetés finom részleteivel, annak ajánlom a témában készített magyarázós podcastunkat, vagy ezt a cikkünket.