Az új szerb kormánynak mielőbb meg kell nyitnia a titkosszolgálati aktákat, hogy bárki megtudhassa, megfigyelték-e, és ha igen, ki jelentett róla – mondta Svetlana Stanarevic, az októberi parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista képviselője a Nova című belgrádi napilapnak.

Sok hasonlóságot mutat mostanában a magyar és a szerb történelem. A Tisza Párt győzelme után, a szerb Egyetemista Lista is elkergette az elnyomó rezsimet, két év alatt a semmiből építve politikai mozgalmat. Magyar Péter egyik első ígérete is az volt, hogy megnyitják az ügynökaktákat, ami a múlt héten meg is történt, most pedig a szerb párt ígér hasonlót.

A Belgrádi Egyetem biztonságtudományi karának professzora azt javasolta, hogy a szerb polgári titkosszolgálat (BIA) adja át a dossziékat egy független állami bizottságnak. Az érintettek a 2000 előtt és az azóta róluk gyűjtött iratokba is betekinthetnének. A külföldi kémhálózatokról és a terrorfenyegetésekről szóló iratok továbbra is titkosak maradnának.

Svetlana Stanarevic szerint Szerbiában elmaradt a teljes körű átvilágítás, így az egymást váltó kormányok évtizedeken át ugyanazokra a besúgó hálózatokra támaszkodhattak. Állítása szerint a szolgálatok az utóbbi években ellenzékieket, újságírókat és civil aktivistákat hallgattak le, miközben a rendőrség és a titkosszolgálat egyes vezetői kapcsolatban álltak bűnözői csoportokkal.

A professzor arra számít, hogy az új kormány már az első hónapokban leváltja a visszaélésekért felelős vezetőket. A rendőrség és a titkosszolgálatok vezetőit nyílt pályázaton választaná ki. Ezeket a tisztségeket szerinte sem párttagok, sem olyanok nem tölthetnék be, akik a kinevezésüket megelőző öt-tíz évben aktívan politizáltak. A szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnökét pedig a véleménye szerint a legnagyobb ellenzéki pártnak kellene delegálnia.

A szerb parlament 2003-ban már elfogadott egy átvilágítási törvényt, ám a jogszabály tíz évvel később úgy vesztette hatályát, hogy egyetlen esetben sem alkalmazták. (MTI)