Nemrég arról írtunk, ma Magyarországon nem feltétlenül szokás tudatosan felkészülni a kisbaba érkezése utáni időre. Babaholmik beszerzése, csecsemőellátási alapok megtudakolása - ez minden. Aztán történjen, aminek történnie kell, az életünk középpontjában ettől kezdve a gyermekünk áll. Érdemes azonban végiggondolni a család anyagi helyzetét, lehetőségeit, és bizony a munkába való visszatérés módját és idejét is.

Összefoglaljuk, hogy nemzetközi kutatási eredmények szerint meddig ideális egy gyereknek otthon, az anyjával lennie. Ahogy azt előre megsúgtuk, általános, mindenkinek ideális megoldás nincsen. Bölcsek köve nem létezik. Csak egyéni élethelyzetek, egyéni döntések vannak, és az adott családra szabottan tökéletes megoldások.

Három évig gyeden/gyesen lenni. Nemzetközi viszonylatban a világon sehol máshol nincs hasonló "mérce" a jó anyasághoz, csak hazánkban. Itt viszont örökérvényűnek tűnik. Valamiért alig tudunk azokról a kutatásokról, amelyekben azt vizsgálják hogy egy átlagos kisgyereknek mennyi időt ideális otthon töltenie az (átlagos) édesanyjával, és hogy mennyi idősen érdemes rábízni másokra, majd elkezdeni közösségbe járatni. A 3 éves gyes elvitathatatlan és mindenki számára üdvözítő voltáról szőtt gondolat egyeduralkodó lett a magyar közgondolkásban, akár ideális az adott család életében ezt választani, akár más út lenne esetükben személyre szabottan a tökéletes.

Kétéves korig minden gyermeket megillet majd az anyatejes tápláláshoz való jog Egyesült Arab Emírségekben - határozott múlt héten az ország nemzeti tanácsa. A gyermekjogi törvény szerint a nem szoptató anya büntethető lesz, bár ennek mértékéről és módjáról még nem döntöttek.

A dolgozó anyák sokkal inkább úgy érzik, nem hogy mindent megkapnának, de sokkal inkább az a helyzet, hogy minden a nyakukba szakadt.

Az abortuszt választó nő szimpatikusabb, mint az örökbeadó?

Miért és hogyan lett közügy az anyaság? Az apaság vajon miért nem lett az?