Mindketten alkotmányos akadályokra hivatkoztak, és készek tárgyalni a kérdésről.
Az ukrán fővárosból százezrek menekültek el, miután az orosz támadások miatt huzamosabb időre megszűntek az alapellátások. Az állatkert lakóinak azonban nincs hova menniük.
Donald Trump szerint a NATO-szövetségesek Afganisztánban a frontvonal mögött maradtak, miközben csak a britek 457 katonát veszítettek.
A Minnesotába vezényelt több ezer idegenrendész jelenléte alapjaiban alakította át a mindennapokat, az akciók nyílt konfliktusokat, félelmet és tiltakozást váltottak ki. Üzletek százai zártak be, hogy szolidaritást vállaljanak az ICE által zaklatott bevándorlóközösségekkel.
Előbb véget kéne érnie a háborúnak, de utána az IMF és a Világbank is beszállna az újjáépítésbe.
Pár napja az AUR pártelnöke, George Simion Grönland-alakú, amerikai zászlóval díszített tortát szeletelt Washingtonban.
A klímaválság elleni harc jegyében.
A szarvas tört-zúzott a bankfiókban. Nem ez volt az első ilyen eset a környéken.
Davosban beszélgetett a techmilliárdos, kicsit viccelődött Trumpon, és a Marson szeretne meghalni.
„Nagyon sok hajónk megy abba az irányba, biztos, ami biztos” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve: nem szeretné, ha bármi történne.
Az amerikai elnök nem indokolta a döntését. A davosi fórum óta nem ez az első üzenetváltás közte és a kanadai miniszterelnök között.
Egyébként persze a tárgyalás, amin Trump veje és új Béketanácsának vezető tanácsadója is részt vett, „tartalmas, konstruktív és nagyon őszinte” volt, és Putyin „őszintén érdekelt” a háború diplomáciai megoldásában.
Egy iskolakörzetből vitték el mindannyiukat.
Az amerikai pénzügyi élet egyik legfajsúlyosabb figurájába kötött bele az elnök.
A sarkvidék mindeddig nem sok vizet zavart: hideg volt, távoli, mindenki igyekezett úgy tenni, mintha nem érné meg összeveszni rajta. Ennek vége. Az amerikaiak vinnék Grönlandot, a kínaiak Arktisz-közeli államként hivatkoznak magukra, az oroszok új hajózási útvonalra terelnék a globális forgalmat.