A héten a 444 és a Mérgezett Föld című dokumentumfilm készítői szakértőkkel mutatják be, milyen környezeti következményei vannak az ipari mezőgazdaságnak.

Az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot, és értesíti az érintett partnerországokat is.

Míg az állatok védelméről szóló törvények minden haszonállatra vonatkoznak, a ketrecben tartásra vonatkozó szabályok csak a tojótyúkokra, a brojlercsirkékre, a kocákra és a borjakra terjednek ki.

Még több kokaint tudtak gyártani a levelekből.

A szárazföldi lazacfarm 2024-re lehet kész, de főleg a közeli, európai piacokra termelne.

Van ok az örömre.

Bár első- és másodfokon is nyertek, végül a Kúria és az Alkotmánybíróság máshogy látta, ezzel kimerítették az itthoni lehetőségeiket, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

A vételár 90 százalékára a Takarékbank adna kölcsön.

A két nép bölcs vezetői személyesen vették kezükbe a burgonyakutatás jövőjét. Nagy István agrárminiszter szerint ugyanakkor az állattenyésztés is kiemelt fontosságú hazánk számára.

Nem sokon múlott.

Jókor volt jó helyen.

Előkerült még két szerződés. A vételár 95 százalékát ezeknél is az állami bank hiteléből fedezték.

A keltetőkben évi kb. 45 millió hím naposcsibét pusztítanak el, rendszerint élve ledarálják őket, mert a felnevelésük nem gazdaságos. 2024-től megtiltják a tojás elpusztítását is a keltetés 6. napjától, mert lehet, hogy a 7. naptól éreznek fájdalmat a csibeembriók.