Mert jelenleg a szolgáltatók saját hatáskörükben rendelkeznek az elhunytak személyes adataival.

Listákat küldtek az iskolákba, hogy az oktatási intézmények segítsenek nekik a behajtásban.

Nagyon zöld ötlet volt újrahasznosítani a ledarált betegkartonokat, csak hát a bezúzás nem volt tökéletes: egy utcaseprő a nővére adataira bukkant a karnevál utáni takarítás közben.

A századvégeseknek 2013-ig nem volt államtitkok kezelésére jogosító biztonsági tanúsítványuk, pedig a Népszabadság szerint már 2010 óta minősített adatokkal dolgoztak.

A cégnek megint magyarázkodnia kellett, hogy nem akarja tárolni az alkalmazáson keresztül küldött üzeneteket.

Az Európai Bíróság megsemmisítette az USA és az EU közti adatmegosztást szabályozó keretmegállapodást. Ez konkrétan a világ adatcseréjének felét érinti, és hogy csak érzékeltessem a hatását: a Facebook adatközpontja például Írországban van, így amerikai felhasználóik adatait mostantól csak nagyon bajosan tudják majd feldolgozni.

Nem kellett volna okoskodni, ugyebár!

Annyira követi a vállalat, hogy mit csinálnak az emberek, hogy az már jogsértő is lehet, a belgák szerint legalábbis.

Fenyegetőbbek lettek, mint a Google. Most éppen a teljes médiaipart falnák fel egy újítással.

És akkor sem mindent. Ezek a fontosabb ügyek azok, amikről egyáltalán tudjuk, hogy eltitkolják előlünk a teljes igazságot.

Jogvédők és a volt adatvédelmi ombudsman szerint az elmúlt négy évben rosszabb helyzetbe kerültek a magánszemélyek és a magáncégek az állammal szemben, ami a személyes adataikat illeti. Eközben például Mészáros Lőrinc adminisztratív kifogásokkal tudja eldugni a nyilvánosság elől a vagyonnyilatkozatát.

A tagok megkérdezése nélkül megemelt kamarai tagdíj és az orvosok adatainak kiadása miatt.

Az unió fel van háborodva, de fogalma sincs, miként lehetne korlátok közé szorítani az internetes adatgyűjtést.

Már gondolni sem mernek semmire az EU-ban, amíg le nem zajlanak a választások Németországban szeptemberben. A németek pedig kihasználják az erőfölényt.

A legintenzívebb amerikai információgyűjtés Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott a „korlátlan megfigyelő” nevű rendszerrel. De hogy kerül egy sorba Németország és Kína, vagy éppen Afganisztán?