A pandémiában a józan járványügyi megfontolások és a közérdek sok helyen felülírja a politikai számítást és a rabokkal szembeni ellenszenvet: így másutt előre veszik a börtönök vakcinációját. Nálunk egyelőre nem. Pedig Magyarországon oltási szempontból nem is óriási csoportokról van szó, 17–18 ezer fogvatartottról és 8–9 ezer börtönőrről.
A fogvatartás törvényessége nem csak azért elvárás, mert jogállamban ez evidencia. Hanem azért is, mert a törvényes fogvatartás nyújt esélyt arra, hogy a fogvatartottak jobb emberek legyenek akkor, amikor szabadulnak, mint amikor bekerültek. Vagy legalább ne legyenek rosszabbak.
Élete során háromszor is felfüggesztette közéleti tevékenységét Lukács Móric (1812–1881) tudós és politikus, hogy nagybeteg szeretteit hosszú éveken át ápolhassa. Előbb apját, aztán anyját, végül feleségét. És bár igaza van az akadémiai megemlékezésnek, „jó ember és valódi gentleman volt”, emellett a 1848-as forradalom alatt Klauzál titkáraként is szolgált, mégsem ezek miatt kap helyett nálunk. Hanem azért, mert két ma is fontos emberi jogi témával foglalkozott behatóan: a kívánatos börtönkörülményekkel és az egyesülési joggal.
Az osztrák és porosz csapatok érkezésének hírére pánik tör ki a forradalmi Párizsban. A népharag a rabok ellen fordul, hat nap alatt mintegy 1100–1400 embert mészárolnak le a börtönökben. Többségük nem is politikai fogoly, nem mintha a politikai foglyok között ne volna számos ártatlan. A szeptemberi mészárlást a tettesek azzal indokolják, hogy nem hagyhatják úgy el Párizst, nem harcolhatnak az ellenséggel, „amíg a börtönök tele vannak árulókkal”.
Köztük politikai okokból bebörtönzötteket is. Így próbálják elkerülni, hogy a börtönökben is elharapózzon a járvány.
Az országot ostromló bűnözőkkel riogatnak és börtönbiznisszel hergelnek.
Hiszen csak így tudják bizonyítani a rabok, hogy embertelen viszonyok közt tartják őket.
2013-ban még 143 százalék volt.
Rendeleti kormányzás zajlik az országban, így semmilyen külső körülmény nem gátolhatja meg a kormányt, hogy folytassa a tisztogatást.
Pedig a tervek szerint augusztusban jött volna a férje után Magyarországra.
Három hete léptek meg a börtönből. A másik rab még szökésben van.
Elég embertelen, ami Rene Lima-Marinnal történik Coloradóban. A férfit 2 fegyveres rablás miatt ítélték el 98 év börtönre 2000-ben, 8 évet ült. Aztán egy adminisztratív hiba miatt feltételes szabadlábra helyezték 2008-ban. Lima-Marin azóta normális életet élt, dolgozott, családot alapított. Nem sértett többet törvényt. Idén viszont kiszúrták a 6 évvel ezelőtti hibát az Arapahoe megyei seriff hivatalában, és most vissza akarják vinni a börtönbe. A hatóságok szerint a férfinek figyelmeztetnie kellett volna a börtönt, hogy ő még 8 év után biztosan nem szabadulhat. (gawker)
Nem elég, hogy aláássák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, most elkezdenek rabokat exportálni. Mi jöhet még, illetve hol a határ? - teszi fel minden józan ember a kérdést.
Sokkal kevesebb a gyilkosság, a rablás és az autólopás a nyugati világban. De miért? Mert olcsóbb a tévé, vagy mert jobb a levegő? Vagy mert több az abortusz?