Ősi szerves anyagokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy 3 milliárd évvel ezelőtt valami élt a vörös bolygón. (Talán.)

Úgy látszik, valaki gereblyézi őket.

A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.

Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.

Szelfit küldött magáról a NASA marsjárója.

Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.

Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.

Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.

A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.

Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.

Ezek akár életre utaló nyomok is lehetnek, de biztosat csak a további elemzések után lehet majd mondani.

A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.

A Curiosity-n alapuló robot a legérdekesebb kőzetekből fog mintákat venni és azokat tárolni. Később ezt más űrszondák visszahozzák majd a Földre.