A legtöbb párt nem akar előrehozott parlamenti választást, újabb bravúros túlélés készülődik az Elysée-palotában.
Robert Badintert nemzeti hősként ünnepélyesen újratemetik a párizsi Panthéonban, de ezzel a jelek szerint nem mindenki ért egyet.
A koppenhágai informális EU-csúcs egyik központi témája az Unió keleti határára felhúzandó drónfal volt. Ez a ritka kezdeményezések egyike, amit a magyar kormány sem próbál elgáncsolni. Rengeteg pénzből épülhetne ki az EU eddigi legjelentősebb biztonsági projektje, de a nagy tagállamok kevésbé lelkesek iránta.
Nem kellett volna azzal büszkélkednie, hogy ő zárta le a háborút Albánia és Azerbajdzsán között.
Macron kettős nyomás alatt áll: a megszorítások ellen tiltakozó tömegek és a költségvetési hiány miatt aggódó befektetők is szorongatják. Az országnak se kormánya, se 2026-os költségvetése.
Néhány nap alatt több nyugati ország is csatlakozott a világ nyolcvan százalékához, és kiállt a palesztin önrendelkezés mellett. A valóság azonban az, hogy erre ma semmi esély, és az erről beszélő politikusok is alapvetően csak alibiznek.
Saját bőrén tapasztalta meg Emmanuel Macron, milyen az, amikor egy politikusi útlezárás miatt nem tud arra menni, amerre akar.
Belgium, Luxemburg, Málta, Andorra és San Marino szintén el fogják ismerni a palesztin államot, vasárnap az pedig Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Portugália is elismerte.
Hat évvel a tűzvész után újra látogathatók a székesegyház tornyai.
Nyolcszázezren tiltakoznak országszerte, a rendőrök és tüntetők közti első összecsapásra napfelkeltéig sem kellett várni. A hatóságok attól tartanak, hogy szélsőbalos csoportok szabotázsakciókat hajtanak végre. Szerte Franciaországban újra égnek a füstgyertyák.
A francia elnök és felesége egy rágalmazási pernek akarnak ezzel véget vetni.
Elsöprő többséggel szavazták meg a francia-szaúdi tervet, amelytől a gázai helyzet békés rendezését remélik. Izrael és Magyarország nemmel szavazott.
„Lengyelország történelme során sokszor hallott üres szavakat és gesztusokat. Ma konkrét vállalásaink vannak” – mondta a lengyel védelmi miniszter.
A lengyelek és nyugati vezetők szerint szervezett orosz provokáció történt, az oroszok tagadnak. A dróntámadásnak még úgy is nagyon súlyos politikai következményei lehetnek, ha az nem szándékos volt. Napirenden a NATO 4. cikkely élesítése.
Hétfőn bukott meg az előző francia kormány, Sébastien Lecornu az új miniszterelnök.