A szépségiparban töretlenül ,,szokás" borravalót adni. Vannak, akik néhány száz forintot, mások több ezret adnak, de olyanok is akadnak, akik következetesen semmit. Hogy miért maradt meg a borravalózás ebben a műfajban? Ennek történelmi okai vannak.

Minőségi kiállítás nyírt a hajcsesztetés hazai és európai történetéről. Az első tartóshullámtól az első uniszex fodrászatig. Festett hajú szerzőnk előtt a Kiscelli Múzeum pincéjében lepergett a fél élete.

A rendőrök csak sokkolóval tudták megnyugtatni.

A katolikus egyházfő egy 400 éve élt fodrász-sebész szentet ajánlott a figyelmükbe.

Eltekintettek volna a több százezer forintos bírság kiszabásától, ha csinálnak nekik ingyen póthajat. Nem jött be.

Érthető, nincs könnyű dolga.

A Túrvajó és a Giháda ruhaüzlet csak a jéghegy csúcsa. A 444 olvasóinak gyűjtése pusztító szóviccekre építő boltokról, kocsmákról, éttermekről, halsütőkről, egyebekről.

Tudják, amit 46 millióért adott el a belvárosi önkormányzat úgy, hogy a szomszédban egy nagyjából ugyanakkora - valójában kicsit kisebb - üzlethelyiség 122 millióért kelt el.

Egy londoni fodrászatot Kim Dzsongunnal reklámoztak, mire észak-koreaiak kezdtek el fotózgatni, jegyzetelni és követelőzni az üzletben.