Támogatja a vagyonadó tervét is és szerinte a gyakori állami beavatkozások visszafogták a beruházásokat. Ugyanakkor szerinte fontos lesz a részletszabályok minősége és a kiszámíthatóság.

A Raiffeisen vezető elemzője szerint a leköszönő Orbán-kormány a május 1-én lejáró üzemanyag-árstopot nem hosszabbítja meg. Elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan NER-rel összefonódott, valódi piaci körülmények között eddig nem működött cég, ami bedől az új helyzetben. Arra nem számít, hogy az MNB keresztbe tenne az új kormánynak.

Pár éve is nagyot szóltak az akkuipari visszaélések, de akkoriban még nem volt olyan országos politikai erő, amely fel tudta volna kapni a témát. Most már van, és a kiélezett harcban minden voks számít. Ráadásul ha hosszú távon esetleg jó döntés is lesz az akkuiparra tenni a tétet, most még gazdaságilag sem érezni a hasznát.

A Wall Street Journal arról írt elemzést, hogy a kormány mindent egy lapra tett fel az akkuipar támogatásával, és hogy ennek mi lett az ára.

A repülőrajtból csupán 0,3 százalékos éves növekedés lett, ami jócskán elmaradt a kormányzati várakozásoktól és az előző évitől is. Az ipar rettenetes állapotban van. A ma közölt GDP-adat azt jelenti, hogy 2025 végére sikerült a magyar gazdaságnak visszatérnie a 2022 végi szintre.

Tavaly ilyenkor repülőrajtot vártunk, most már csak azt, hogy a választásokig valahogy eldöcögünk. De a magyar gazdaság évek óta a pangás jeleit mutatja. Miért van ez? És mire számíthatunk az eddigiek alapján? Halpern László közgazdásszal beszélgettünk.

Repülőrajt, fantasztikus év, 2025-ben és 2026-ban is 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés, deficitcsökkentés – a nyugdíjasoknak beígért áfa-visszatérítésről nem is beszélve. A nagy jóslatok és ígéretek mellett egy béna hazugság is a toplistán.

Tele lehet szórni az országot jól megtámogatott külföldi vállalatokkal, de ez korántsem garantál robusztus GDP-bővülést, mondja Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A gazdaságkutató szerint egy olyan, államilag irányított, iparszerű korrupció van Magyarországon, ami már nem is korrupció, hanem az állam működési berendezkedése.

A gazdaság még mindig stagnál, de hatalmas béremelésre kényszerülhetnek a cégek, aminek rossz vége lehet – mondja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A választási osztogatás miatt viszont nem aggódik.

A Tisza Párt elnöke reagált a közmédia hírhamisítására és arra is, hogy Orbán szerint a nemzetközi bankárvilág beállt az ellenzéki párt mögé.

A K&H vezető elemzője most úgy látja, hogy a Tisza győzelmének jobban örülnének a befektetők, mint a Fidesznek. De bárki is nyer, a választások után komoly kiigazítások kellenek.

A miniszter emellett elgondolkodott azon egy keddi előadásában, hogy Magyarország az Európai Unió nélkül sikeres tud-e lenni gazdaságilag.

A miniszterelnök megüzente Varga Mihálynak, hogy túl magasak a kamatok, és azt is mondta: ha rajta múlik, sosem lesz magyar euró.

A Graphisoft alapítója legjobban azt hiányolja a Tisza programjából, hogy erőteljesebben hangsúlyozzák, hogy az oktatás valójában gazdasági erőforrás.

300 milliárd helyett 150 milliárd.