Ő „a mi európai, magyar szegediségünk” – írta Botka László a Nobel-díjas íróról, aki náluk járt egyetemre.
Miért került Szentendrén óriásplakátra Vitályos Eszter? Mit nyert Magyarország Trump visszatérésével? Mi változott a venezuelaiak szuverenitásának elismerését illetően? Sikerült-e a gazdasági repülőrajt? Ezeket kérdeztük a Kormányinfón.
Egy ilyen veszteség után úgy tűnik, „minden rettenetesen unalmas lesz”.
De hát kinek és minek van helye ebben a fura hazában? - teszi fel a kérdést a találó emléktábla.
Lám, van, amiben már le is hagytuk Ausztriát.
Lázár-mörcs, tiszteletbeli főpolgármester-helyettesi oklevél, meg örökbefogadott zebra is volt.
Az egyik gyereknek kiesett a foga, miközben az írónak készített installációt, egy másik pedig rádöbbent, hogy pontok nélkül is lehet mondatokat írni.
Egy kislevelű hárs csemetét.
Az irodalmi Nobel-díjas beszédét Nyáry Krisztián fordításában közöljük.
Kertész Imre után Krasznahorkai is megkapta a Nobelt.
Új fajt fedezett fel Angolában az író gyulai földije - Krasznahorkai legújabb regényének angyalszerű hőse éppen egy alulfizetett múzeumi lepkeszakértő.
Móricz Zsigmond lehetett volna az első irodalmi Nobel-díjasunk, ha az MTA 1925-ben őt jelöli, és nem Herczeg Ferencet? Déry Tibor 1960-ban megkapta volna, ha nem kap Kádártól amnesztiát? Weöres Sándor csakugyan rajta volt az 1980-as shortlisten? Egy biztos: Krasznahorkai László délután átveszi a második magyar irodalmi Nobel-díjat.
Félszáz program Budapesten, Nobel-hét Gyulán, egész napos tarrbélázás a köztévén, fellobogózott Duna-hidak.
„Eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott, így most az angyalokról fogok beszélni” – erről is beszélt az író, aki szerdán veszi át az irodalmi Nobelt.
A Nobel-díjas íróról a svéd köztelevízió készített portréfilmet.