A KSH szerint.
Ez duplája a hivatalos KSH adatnak.
A választásnak és az osztogatásnak vége, az infláció és a hatalmas költségvetési hiány azonban velünk marad. Már kevesebb élelmiszert vesznek a magyarok, de a kormány szerint így is csuda jól élnek.
Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az árak az előző év áprilisához képest.
A magyar települések 87 százalékában nem érték el a keresetek az országos átlagot.
A modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta nem volt ilyen.
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt.
Árstop ide vagy oda, megállíthatatlanul nőnek a fogyasztói árak.
Orbán Viktor kormányfő szerint bevált a Matolcsy–Varga-féle gyógymód, a magyar gazdaság kanyarban is előzött. A 2021-es 7,1 százalékos GDP-növekedéshez azonban alaposan hozzájárultak a járvány elleni védekezés laza szabályai.
A Központi Statisztikai Hivatal 10 évente teljeskörű adatfelvételt végez, most publikálták a 2020-as Agrárcenzus végleges adatait. Egyre nő a szántóföldi növénytermesztés súlya, az állattartó kisgazdaságok eltűnnek.
Januárra 7,9 százalékot jelentett a KSH, utoljára 2007. augusztusban jártunk ilyen magasságokban. Főleg az élelmiszerárak szálltak el.
Molnár László az ATV híradójának beszélt arról, hogy a KSH csak az 5 fő feletti cégeket kérdezi meg, és kimaradtak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.
De az infláció miatt ebből csak a töredékét lehetett érezni.
Az absztinensek aránya majdnem 10 százalékkal csökkent.
Még a kormányközeli Századvég elemzője is azt emelte ki, hogy a friss GDP-számok jelentősen elmaradtak a várakozásoktól.