A diplomások között nőtt leginkább a nagyivók aránya a legutóbbi Orbán-kormányok alatt: a számuk gyakorlatilag megduplázódott 2009 és 2019 között – írja a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

A teljes népességre vetítve 2009-ben 2,9 százalék volt a gyakran alkoholt fogyasztók aránya, 2019-ben viszont már 6,1 százalékuk ivott az átlagosnál nagyobb mértékben.Eközben a diplomások között csökkent az alkoholt ritkán fogyasztók aránya: korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról, hogy egyáltalán nem iszik alkoholt, 2019-ben már csak 16,6 százalék számított közöttük absztinensnek. A legfeljebb nyolc általános végzettséggel rendelkezők körében nem volt jelentős változás az említett 10 évben.

A KSH mérései alapján országos megoszlásban Budapesten és Pest megyében a legmagasabb a nagyivók aránya, 6,4 és 6,8 százalék, míg a Dél-Alföldön a legalacsonyabb, ott 3,4 százalék ez az arány.

A statisztikai adatok szerint a teljes népesség körében 2009-ben a teljes lakosság 4,6 százaléka számított nagyivónak, és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, 2019-re viszont már a magyarok 5,2 százaléka volt nagyivó és 20,2 százalékuk mértékletes alkoholfogyasztó. Az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya a a 2009-es 37 százalékról 2019-re 29,1 százalékra csökkent.

Leginkább a 18-34 éves korosztályban nőtt az alkoholfogyasztás aránya: közülük 2009-ben 2,6 százalék számított nagy ivónak, de 2019-re már 5,9 százalékuk esett ebbe a kategóriába.A szenvedélybetegekkel foglalkozó szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az alkoholt, azon belül a pálinkát egyfajta alapélelmiszerként, értékként beállítani nagyon veszélyes fegyver, ami visszafelé sülhet el, ráadásul továbbra sincs nemzeti alkoholstratégia. Ez utóbbira a Népszava szerint az is magyarázat lehet, hogy az alkohol jövedéki termék, amiből az államnak komoly bevétele származik.