Orosházán esélyes a Tisza. Nem jutunk sehova. Orbán a kínaiban. Lehet szavazni a jelöltjelöltekre. Itt a 444 napindító hírlevele!
A Chevront azonban nem a teljes külföldi portfólió, csak bizonyos eszközök érdekelnék.
Bulgária is időt kapott, a szerb energiaválságnak azonban továbbra sincs megoldása.
Az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető orosz cégre vonatkozó szankciók különösen érzékenyen érinthetik Bulgáriát.
Megvolt a kormánymédiában az évszázezred eseményeként kezelt washingtoni Orbán-Trump találkozó. Szankciók elleni mentesség időkorlát nélkül (vagy egy évig), cserébe legalább 466 milliárd forint az Egyesült Államoknak.
Az oroszok elleni szankciók alóli mentességért mentek a Fehér Házba, nukleáris és gázszerződéssel fizethet a magyar kormány. Valójában egyre kevésbé nagy biznisz az orosz energia, mégis ragaszkodnak hozzá.
A svájci székhelyű Gunvor az után lépett vissza, miután az amerikai pénzügyminisztérium közölte: „soha” nem hagyná jóvá az üzletet.
Eddig a legtöbb olajjal kapcsolatos szankció az exportinfrastruktúrát érintette, most viszont már a keresleti oldalt szankcionálja az USA. Orbán washingtoni találkozója lakmusztesztje lesz annak, mennyire gondolja komolyan Trump a Kreml elleni nyomásgyakorlást. Interjú Tom Keatinge-gel, a RUSI Pénzügyi és Biztonságpolitikai Központjának alapító igazgatójával.
Három héten belül élesednek a szankciók, amiket Orbán Viktor is meg akar kerülni.
Kénytelen eladni három finomítóját és világszerte mintegy 5000 benzinkútjának körülbelül felét, a cég egy volt vezetője szerint ezzel „a Lukoilnak vége”.
Donald Trump második ciklusának első, Oroszország elleni intézkedései november 21-ig adnak időt a tranzakciók lezárására.
Vlagyimirral mindig jól elbeszélgetünk, de utána nem jutunk sehova – indokolta a lépést.
Véletlen? Abszolút!
A finomítók elleni ukrán akciók miatt akadozik a termelés.
Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.