A külföldi érdekeltségű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett.
Az Orbán közeléből a FIgyelő Soros-listájáig jutó közgazdász szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, maximum a legelnagyoltabb döntések következményeit próbálhatják tompítani, vagy utólagos hatástanulmányokkal igazolni a döntést.
És a valós szám ennél is nagyobb lehet.
A növekedés 4,9 százalékos.
Többek közt százezer külföldről hazaérkező magyar munkás és duplájára növő nettó reálbérek kellenek ehhez, de az MNB elemzése szerint ez simán összejöhet. EU-s források nélkül is.
Bár tavaly csak Izlandon nőttek jobban a bérek, egy átlag szlovák így is 7,2 százalékkal keres többet egy átlag magyarnál. Azt meg inkább nem is mondom, hogy mennyit keres egy átlag szlovén.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a novemberi tanulmányban jelzett 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését.
Pedig hogy lehetne gyenge az a gazdaság, amiben egy felcsúti gázszerelő néhány év alatt napi 20 óra munkával az ország egyik leggazdagabb emberévé válhat?
Inkább a biztató jelzőt használná, mert különben a kommunizmusból örökölt cinizmusa miatt a nép még gyanakodni kezdene.
GDP-ben és vásárlóerőben is bőven az uniós átlag alatt teljesítünk.
Az egy főre eső GDP alapján, jelentette az Eurostat.
Szegény MTI belefutott egy nagy problémába. Nem tudjuk, mit kell gondolni a OECD rossz előrejelzéséről. Úgyhogy inkább megszólaltattak egy magyar államtitkárt az OECD nevében.
Hatalmas sikersztori, de ha nem ő a gazdasági miniszter, tuti nem hozzák le.