• Ha hazajön külföldről százezer magyar munkavállaló és 2030-ig duplájára nőnek a nettó reálbérek, akkor a magyar gazdaság simán az osztrák nyomába érhet. 
  
• Ehhez ráadásul el se kell adósítani az országot, miközben jelentős adócsökkentésekre is marad mozgástér.
  
• Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra az idei Növekedési jelentését.
  

A Magyar Nemzeti Bank valamiért évek óta rendre Ausztria utolérésének koordinátarendszerében elemzi a magyar gazdaság kilátásait. Matolcsy György már 2016-ban arról beszélt, hogy történelmi célunk Ausztria utolérése, ami reálissá vált az elmúlt öt év teljesítménye alapján, míg az idén nyáron megjelent „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért” című jelentés épp arról írt, hogy még reformokkal is csak az osztrák fejlettségi szint 80 százaléka érhető el. 

Ausztria maradt a hivatkozási alap a csütörtökön bemutatott Növekedési jelentésben is, melyben a jegybank elemzői végigvették, hogy milyen feltételek teljesülése mellett állhat egy stabil növekedési pályára a magyar gazdaság. 

A jegybank évente megjelenő elemzésének idei kiadása a Fenntartható felzárkózás a digitális korban munkacímet kapta, és az idei kulcsszó a versenyképesség lett: a bemutatón az MNB vezető elemzője, Balatoni András arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek tanulsága éppen az volt, hogy a felzárkózás nem egy automatikusan adódó folyamat a közepesen fejlett országok számára, és sokan közülük (köztük Magyarország) benne is ragadtak ebben a közepesen fejlett státuszban. 

Az MNB elemzői ezért fogták azokat az országokat, melyeknek sikerült a kitörés, és megnézték, hogy mi járulhatott hozzá az adott gazdaságok fejletté válásához.

Olyan államokról van szó, mint Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Írország, Dél-Korea, Ausztria és Japán, e sikertörténetek tanulságait szeretné a hazai gazdasági környezetbe is átemelni a jegybank.

És az elemzők azt látták, hogy ezekben a gazdaságokban közös volt, hogy nőtt a termelékenység, élen jártak a technológiai innovációban és a hatékonyság növelésében, közben pedig az országok többségében a népességszám is nőni tudott. Innen jön az idei Növekedési jelentés hármas ajánlása: a jegybank szerint demográfiai fordulatra, a humántőke fejlesztésére és korszerű digitális eszközökbe történő befektetésre van szükség.

Az elemzés szerint a magyar gazdaságban 2010-ben bekövetkezett fiskális fordulat beindított egy extenzív növekedést, de ezt elsősorban a foglalkoztatás bővülése hajtotta, így pedig megvannak a természetes korlátai, melyhez idővel el is fog érni a magyar gazdaság. Ezért kéne átállni egy intenzív növekedésre, mely a termelékenység bővülésével érhető el.

A kkv-k összevonása kéne 

A jegybank az ehhez a váltáshoz szükséges erőforrások egy jelentős részét a kis- és középvállalkozások szektorában fedezte fel, és az MNB szerint ez az a terület, ahol mindenképp beavatkozásra van szükség a növekedés fenntartásához. 

A kkv-k ugyanis fontos, de kevéssé hatékony szereplői a magyar gazdaságnak, és a jegybank azt szeretné elérni, ha a következő időszakban évente 6 százalékkal növekedne e szektor termelékenysége. Balatoni is elismerte, hogy ez elég agilis szám, de szerintük rejlik ennyi tartalék a kkv-k környékén: az egyik fő problémát például abban látják, hogy a hazai vállalati szektor nagyon elaprózódott, rengeteg a mikrovállalat, ez pedig visszahúzza a termelékenységet, ezért fúziók és felvásárlások révén koncentráltabbá kéne tenni a kkv-szektort. Az MNB számítása szerint csak ezzel 20-25 százalékkal lehetne növelni ennek a szektornak a termelékenységét. 

Emellett a hazai kkv-k jelentős elmaradásban vannak a korszerű technológiák alkalmazása terén, ötből egy vállalkozásnak még honlapja sincs, de ugyanígy, a korszerű ügyviteli-vállalatirányítási szoftverek alkalmazása terén is komoly elmaradásban vannak más országok vállalataihoz képest. Az MNB szerint ezen a téren is hatalmas fejlesztési potenciál rejlik, amely szintén a termelékenységet javítaná. 

És a jelentés kitér arra is, hogy a vállalkozói kultúra terén is vannak: a kkv-k kevéssé hajlamosak innoválni, kevesen lépnek ki az exportpiacra (a magyar kkv-nak csupán 6 százaléka, míg Ausztriában ez az arány 12 százalék fölött van). 

Százezer külföldön élő magyar hazatérésével számolnak

A 2030-ra kitűzött célok eléréséhet ugyanilyen fontos egy demográfiai fordulat végrehajtása. És itt nem egyszerűen a kormány által annyira vágyott több gyerekről van szó, hiszen ha ők meg is születnének, nem sokat löknének a magyar termelékenységen a következő 12 évben. 

A népességfogyás és az elöregedő lakosság a régióban számos országban okoz gazdasági nehézségeket, és tudni, hogy ezt a helyzetet több környező ország is munkaképes fiatalok bevándoroltatásával próbálja kezelni. Ahogy látni azt is, hogy egyre több magyarországi vállalat is külföldről érkező munkaerőt foglalkoztat, mindenesetre az MNB jelentésébe ez az opció nem fért bele. Ennek ellenére a jegybank elemzése szerint ha reformpályára áll az ország, 2030-ig 250 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma. 

Emögött egyrészt az inaktívak bevonása (75 ezer ember), a külföldön élők hazaáramlása (100 ezer ember) és a közigazgatásból és közmunkából a versenyszférába átterelt 75 ezer ember áll. 

Különösen izgalmas a jegybank külföldről hazaérkező százezer munkavállalóra vonatkozó becslése, ami rendszeresen visszatér az elemzésben, mint kulcseleme a reformpályán maradásnak, ugyanakkor az első olvasatra nem derült ki, hogy milyen számításokon alapul. (Ehhez a kérdéshez érdemes elolvasni a Tárki Társadalmi riportjának frissen megjelent tanulmányát, mely éppen arról szól, hogy Magyarország a régióban az egyetlen, ahonnan a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek vándorolnak el.)

Szintén a termelékenységen javítana, ha javulna a magyarok nem túl jó egészségi állapota. Az MNB szerint az egészségesen várt életévek növelését legnagyobb mértékben az segítené, ha a jövőben növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció az ellátórendszerben. 

És lenne mit javítani az oktatás helyzetén is: az MNB jelentése itt gyakorlatilag megismételte a nyári, 180 pontos jelentésben ismertetett szempontokat, például hogy a hazai felsőoktatás fejlesztése és nemzetközi versenyképességének javítása elengedhetetlen a fenntartható felzárkózás megvalósításához. 

Hatékonyabb állam is kéne

Van persze további feladat is az állami oldalon is a jegybank ajánlásai szerint: egyrészt hatékonyabbá kell tenni az állami működést, szükség van az e-közigazgatás kiterjesztésére, ahogy gondot jelent az is, hogy a hazai vállalkozások energiaintenzitása is jóval magasabb, mint a fejlett országokban, ezen kívül pedig javítani kell a közutak minőségét, mert ez is a versenyképességet hátráltató tényező. 

Ezenkívül kéne egy újabb adóreform, amivel 9 százalékra lehetne leszorítani az szja-t és csökkenteni a vállalatokra nehezedő adókat is. 

Ehhez kapcsolódik, hogy az MNB az általuk felvázolt reformpályán azzal számolt, hogy 2030-ra lehetséges megduplázni az idei nettó reálbéreket. Ennek a növekedésnek kétharmada a termelékenység növekedésből jönne, míg egyharmada a kedvező adóváltozásokból. 

És az MNB szerint ezt az adóenyhítést nem az államadósság növelésének rovására kéne finanszírozni, mivel számításaik szerint a reformpályájuk kivitelezhető lenne egy nullás/pozitív költségvetéssel. Ehhez nagy szerep hárulna a bankokra is, ugyanis a jegybank számítása szerint a következő 12 évben a hitelpenetráció megduplázódhatna az országban. 

Az elemzésben szintén hangsúlyos szempont volt, hogy csökkenteni kell a GDP-GNI rést, azaz el kell érni, hogy az itthon megtermelt javakból több érték maradjon itthon, és ezt éppen a sokat emlegetett versenyképesség erősítésével lehetne elérni. 

Ezekből az elemekből állt össze az MNB ideális növekedési pályája, mellyel számításaik szerint 4,4 százalékos GDP-növekedés is elérhető. És mint a bemutató végén egy kérdésre válaszul elhangzott, ezt akár uniós források nélkül is lehet finanszírozni: Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy vannak olyan tartalékok a magyar pénzügyi rendszerben, melyekből fenntartható módon lehet finanszírozni ezt a felzárkózási pályát. 

Ebben a modellben hatalmas szerep jut a belső megtakarításokra, ezért fontos, hogy magas maradjon a hazai megtakarítási ráta. Emellett jelentős tartalékok vannak még a magyar gazdaságban, melyekre épp ez a jelentés kívánta felhívni a figyelmet. Eezkre hivatkozva mondta azt Virág, hogy nem szabad túlmisztifikálni az uniós források jelentőségét. 

A Magyarországra áramló uniós források jelentőségével és sorsával korábban részletesen is foglalkoztunk, érdemes ezt a cikkünket is elolvasni. 

Az MNB 2018-as Növekedési jelentését a jegybank honlapjáról lehet elérni.