Megjelent a Magyar Nemzeti Bank „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért” című, kormányzati felkérésre született jelentése (pdf), ami szerint a sikeres, hosszú távú felzárkózáshoz a versenyképesség célzott javítására van szükség.

A közoktatásról szóló részben azt írják, hogy a nemzetközi tesztek (PISA, TIMSS, PIRLS) eredményei alapján a magyar diákok elsajátítják a kitűzött tananyagokat, de nem tudják a megtanultakat megfelelően alkalmazni a valós életből vett példák esetében, és fontos, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyan csökkentse a diákok társadalmi és gazdasági hátteréből adódó különbségeit.

A fő célok:

• a PISA-eredmények minden tantárgyban haladják meg az EU-s átlagot (475 pontról menjenek 490 fölé),
  
• a korai iskolaelhagyás mértéke 12,4 százalékról 6,4 alá csökkenve legyen alacsonyabb a V3 átlagnál,
  
• a közoktatás végére minden diáknak legyen legalább középfokú angol nyelvvizsgája,
  
• és mind rendelkezzen felhasználói szintű digitális képességekkel.
  

A szükséges alapokat mindenkinek megteremtő alapfokú oktatást 21 pontos javaslattal teremtenék meg:

1. Alsó tagozaton a képességfejlesztés fokozott előtérbe helyezése
   
2. Képességfejlesztésre és gyakorlati tudnivalókra koncentráló új Nemzeti alaptanterv kidolgozása
3. Tanítók számának növelése
   
4. Igény esetén alapozó 0. évfolyam bevezetése az általános iskolákban
5. Rendszeres továbbképzések biztosítása a tanároknak (tananyag és oktatási módszertan is)
6. Középiskolai tantárgyi reform végrehajtása: kötelező anyag felülvizsgálata, fakultációk szerepének növelése
7. Középiskolai kötelező közismereti tantárgy bevezetése (alapvető gazdasági, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretek)
8. Kompetencia-alapú középiskolai felvételi tesztek bevezetése
   
9. Központilag meghatározott tananyag mellett rugalmasabb tantervek biztosítása
10. Duális képzés erősítése
    
11. Képzettség nélküli (korai) iskolaelhagyás csökkentése
    
12. Minden tantárgyból lehessen angol nyelven középiskolai felvételizni és érettségizni is
13. Tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatása, helyszín biztosítása
14. Két- vagy többnyelvű képzés valamennyi magyarországi régióban
    
15. Feliratos filmek és sorozatok népszerűsítése
    
16. Külföldi csereprogramok támogatása
    
17. Külföldi diákok Magyarországon tartása (magyar nyelv tanulásának támogatása, ösztöndíjak)
18. Programozás integrálása a matematika oktatásba
    
19. Középiskolai felvételiben a természettudomány és informatika súlyának növelése
20. Digitális tananyagok fejlesztése
    
21. Informatikai eszközpark fejlesztése az iskolákban
    

Mivel a felsőfokú végzettségűek aránya is kisebb, mint a régiós átlag, ezért a felsőoktatásban is megfogalmazták a fő célokat:

• A magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedése érdekében kell egy egyetem, ami befér a TOP50-be, egy olyan, ami befér a TOP100-ba, és két olyan, ami TOP200-as.
  
• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának meg kell haladnia az EU-átlagot a 25–34 korosztályban (30-ról 40 százalékra kell nőnie).
  
• A felsőoktatásra fordított állami kiadások GDP-arányos szintje is érje el az EU-átlagot, vagyis 0,8-ról 1,3 százalékra kell növelni.
  
• A reál területeken végzettek aránya haladja meg a V3 országok átlagát a 20–29 korosztályban: 12,2/1000 fő → 18,4/1000 fő.
  

A felsőoktatási célok teljesítésére 16 pontos javaslatot tettek:

1. A felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolat erősítése
   
2. Piaci igények és magántőke becsatornázása az oktatásba
   
3. Fokozottabb verseny az intézmények között
   
4. Kettős diploma programok támogatása
   
5. Angol nyelvű publikációk támogatása (magyar szakfolyóiratok angol fordítása, nemzetközi kutatói együttműködések)
6. A felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése (iskolai karrierdélutánok szervezése a közoktatásban, angol nyelvű képzések körének bővítése)
7. Kollégiumi férőhelyek számának növelése
   
8. Tanulmányi és szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése
   
9. Külföldi részképzési lehetőségek növelése (nemzetközi ösztöndíjprogramok)
   
10. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjrendszer erősítése
11. Oktatói pálya vonzóbbá tétele (életpályamodellek bővítése, adminisztratív feladatok kiszervezése)
12. Felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése
13. Kötelező természettudományos érettségi (matematikán felül)
    
14. Természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban
15. Tudatosabb karriertervezés elősegítése a középiskolások körében
    
16. Lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken (gyakorlatiasabb tantervek, duális képzés)

Sosem érjük utol Ausztriát

A jelentésben egyéb érdekes adatok is találhatók, ezek közül is kiemelkedik a két grafikon, ami azt mutatja, hogy még reformokkal is csak az osztrák fejlettség 80 százalékát érhetjük el 2028-ra.