Hazugságokkal megnyert választás, hangos kampányígéretek után bevezetett megszorítások - idáig ismerős a történet. De vannak fontos különbségek is a 2006-os helyzethez képest.

Először csapott össze a parlamentben kormány és ellenzék a katatörvény elfogadása és a rezsicsökkentés megvágása óta. A Fidesz mindenért a szankciókat okolja.

Európa legnagyobb tűzijátékával igyekeznek elkápráztatni az ország népét.

Az alapján, amit kormány közölt, ez nem egyszerűen csak megszorítás. Hiába kezdene most valaki takarékoskodni, egy olyan időszak fogyasztása alapján jöhetnek a számlák, amikor a kormány még arról biztosított mindenkit: a rezsi, az fix.

A megszorításokat is kizárta.

Úgy tolták végig a választási kampányaikat, hogy pontosan tudatában voltak annak: a választók megélhetését alapjában meghatározó ígéreteik betarthatatlanok, és jó nagy hazugságokra alapulnak. Gyurcsány és Orbán között annyi a különbség, hogy előbbi ki is mondta ezt.

Úgy tűnik, tényleg elhalasztják a nagy vitát kiváltó építkezést.

A Kormányinfón azt is bejelentették, hogy kezdeményezik Paks 1 üzemidejének meghosszabbítását.

„A Bankra háruló közteherfizetési kötelezettség növekedése okán” emeli a lakossági számlák egyes tranzakciós díjait az Erste Bank szeptember közepétől.

Szerinte csak arra célzott, hogy a kormány saját magán spórol. Valójában arról beszélt: a szűkös költségvetési mozgástér miatt nem tudnak fizetésemelést adni a bírósági hivatalnokoknak.

Pedig ugyanaznap Varga Mihály pénzügyminiszter és később Orbán Viktor miniszterelnök is tagadta, hogy lennének megszorítások.

Ugyanakkor szigorítanák a feltételeit.

Cser-Palkovics András nem biztos benne, hogy mindegyik önkormányzat ki tudja gazdálkodni a rezsicsökkentés-csökkentést.

Nincs is itt extraprofit, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét.

De még kompromisszumok esetén is többféle adó emelésére lehet szükség.