Az egyoldalú fegyveres konfliktus most már tényleg bármikor átcsaphat nyílt háborúba.

Bár Bitner Villegas a poszt után napokra eltűnt, végül a venezuelai belügyminiszter dicsérte meg a hűségéért.

Washington eközben hivatalosan a drogkereskedelem elleni fellépéssel indokolja a műveleteket.

Hagyományosan a titkosszolgálatok munkája ennél titkosabb szokott lenni.

A venezuelai rezsim mintha nem örülne teljes szívvel a norvég Nobel-bizottság döntésének.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a jövőben akár szárazföldi műveleteket is végrehajthatnak a venezuelai drogcsempészek ellen.

Az amerikaiak kilőttek egy csónakot, amin szerintük egy Trump által terrorszervezetnek minősített drogkartell szállított kábítószert. A venezuelai diktatúrának végső soron ez jól jön, az amerikaiknak pedig a nagyon rövid távú dicsőségen túl talán semmi hasznuk nem lesz belőle. Latin-Amerika viszont megszenvedheti a megújuló amerikai fegyveres beavatkozásokat.

Nagy-Britanniában nem csak etikai kérdés, hogy egy vezető a hivatalban töltött idejében szerzett kapcsolatait ne használja magáncélokra.

„Ez legyen figyelmeztetés mindenkinek, aki akár csak elgondolkodik azon, hogy kábítószert csempésszen az Egyesült Államokba. VIGYÁZAT” – írta Donald Trump a közösségi oldalán.

Azzal vádolják hogy ő „a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedője”.

Nayib Bukele 252, a Trump-kormányzat által az országba toloncolt venezuelait engedne ki, ha Nicolás Maduro venezuelai diktátor is kienged ennyi embert.

Egyik munkatársa azt írta: az ellenzéki vezetőt erőszakkal hurcolták el, majd fogva tartása során több videó felvételére kényszerítették, ezután engedték csak szabadon.

133 nap után előjött a rejtekhelyéről, hogy nagyszabású tüntetést vezessen a választást elcsaló Nicolás Maduro ellen.

Elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután vitatta a júliusi választási eredményeket.

„Tisztelete és köszönete jeléül” döntött így a kétes körülmények között újraválasztott venezuelai diktátor.