Győrffy Dóra professzor szerint nincs jele a nyugati hegemónia hanyatlásának, és Magyarország nem maradhat ki a blokkosodásból. Kína és Oroszország korrupcióval és propagandával támadt a Nyugatra, de az önvédelmi reflexek működni kezdenek.
Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugatnak valós esélye volt elejét venni az ukrajnai konfliktusnak, ám semmibe vették az orosz javaslatot.
A csúcstalálkozót rendező Savkat Mirzijojev üzbég elnök fontosnak nevezte, hogy Orbántól hallhattak az európai helyzetről a Türk Államok Szervezetének szamarkandi csúcstalálkozóján.
Az Országgyűlés elnöke Bugacon, a Kurultajon beszélt arról, hogy a hagyományőrző rendezvényen „mindenki bölcsességet és önbizalmat meríthet”.
A hazájukért harcoló oroszok legalább a mennyországba kerülnek – érvelnek a putyinisták.
A február 15-ére meghirdetett orosz invázió elmaradt, de ez még nem garancia semmire. Azért sem, mert a feszültség fenntartásával az új hidegháborús hősködés összes szereplője jól jár. Pontosabban: majdnem az összes. De mit akarnak az amerikaiak, mit az oroszok, és kinek áll érdekében ez az egész?
Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.
A házelnök szerint „a semmi által homogenizált baloldali, libsi, komcsi neomarxista moslékkoalíció” egyfajta „morális terrort” kíván alkalmazni Európában.
„Az Oroszországra való nyomásgyakorlás korszaka, amely akkor kezdődött el, amikor a Szovjetunió széthullásának folyamata, amelynek folyamán a Nyugat úgy gondolta, hogy Oroszország a zsebében van, visszafordíthatatlanul véget ért” – mondta az orosz külügyminiszter.
A „zsidó” a mai magyar antiszemiták ajkán két dolgot jelent: az egyik az, hogy kiváló, a másik az, hogy elmúlt.
Magyarországon pedig nem meg-, hanem el-.
A két vezető véleménye a nyugati liberális rendszerről és a vallási alapú demokráciáról.
Kb. erről szól az Alapjogokért Központ új, Központinfo című videója.
Itt tart 1956 szelleme, és itt tartanak az EU-s kapcsolataink.