Nem tudjuk, hogy az oroszok úgy is felépítenék-e Paksot, ha más hozná bele az üzemanyagot. Ettől függ, hogy a brüsszeli döntés most tényleg leállította-e az egész beruházást. Van még két másik vizsgálódása is az EU-nak.

Az Európai Bizottság nem járul hozzá a nukleáris fűtőanyag oroszországi importjához, írja a Financial Times.

A köztársasági elnök ezért alá is írta a paksi atomerőműberuházást 30 évre titkosító törvényt. A kormány így titokban költheti el azt a kb. 3000 milliárd forintot, amit Oroszországtól kap hitelbe.

Hogy mi a válasz a 30 éves titkosítást érő kritikákra? MSZP!

Szerintük az elfogadott törvény, ami alapján 30 évig semmit sem tudhatunk meg a beruházásról, sérti az alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.

Két kétharmados törvényjavaslatról is szavaznak. A kormánynak papíron már nincs kétharmada, mert ma teszi le a képviselői esküt a veszprémi időközin nyertes Kész Zoltán is. Az első nagy teszt!

A kormány szerint nem közérdekű adat, hogy mire és kinél költik el azt a 10 milliárd eurót, amit az oroszok adtak Paks II-re.

Sőt, már most is versenyképes: a legolcsóbban termelő gáz- és szénerőművek 5-10 centért állítanak elő egy kWh energiát, a német naperőművek 9 centért.

Az energiaügyi szóvivő, Ana-Kaisa Itkonen szerint a vizsgálatok még "nagyon korai szakaszban vannak", így még nem lehet következtetéseket levonni.

A volt környezetvédelmi államtitkár szerint a tervezett 12 milliárd eurónál akár 6-7 milliárddal, vagyis akár 2000 milliárd forinttal is többe kerülhet a beruházás.

Finiséhez érkezett a paksi zsákbamacska: a parlament szerdán vitatja meg azt a törvényjavaslatot, amely a paksi atomerőműbővítéshez kapcsolódó mintegy 3700 milliárd forintnyi beruházást titkosítana.

Az oroszok olyan erőművet építenének Pakson is, mint Szentpéterváron, de az eltérő körülmények miatt adaptálni kell a terveket.

Az Energiaklub tanulmánya szerint a 4000 milliárdos beruházás nélkül is megoldható lenne az áramellátás.