A tanár- és diákszervezetek a szabadság olvadó jege körül hallgatták a Kossuth téren, ahogy a parlament megszavazza a közoktatást kivéreztető státusztörvényt.

A PSZ és a PDSZ képviselői szerint egyértelmű, hogy „semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva” a kormány részéről küldött tárgyalófelek.

Újra összeül a pedagógus sztrájkbizottság.

Olyan károkat fog okozni a közoktatásban, amit jogszabály korábban még nem, mondják a szakszervezetek. Már 4000-nél is több pedagógus jelezte, hogy felmond, ha életbe lép a törvény.

A PDSZ szerint március 16. egy szimbolikus dátum, akkor lesz egy éve, hogy a szakszervezetek a közoktatásban is határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

A szakszervezet szerint cinikus és embertelen a rendelet, amivel csak a tanév végén rúgnák ki az engedetlenkedő tanárokat.

Direkt csak a középiskolai felvételik után.

„Szakmánktól távol áll az Ön fogalomrendszere, sértő hangvétele és stílusa.”

A diákok szerint rohad a rendszer, sorra lépnek le a tanáraik, és otthonról kell vinni a fénymásolópapírt.

A szakszervezet szerint sehogy se jöhet ki jogszerűen ekkora levonás, jogi segítséget nyújtanak a 25 éve pályán lévő matematikatanárnak.

A kormány nem fogadja el a kompromisszumos követeléseket sem.

És sztrájkolni is mi értelme? Feszítő kérdések merültek fel egy kerekasztal-beszélgetésen.

,,Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését!"

Október 23-ra a PDSZ az ADOM Diákmozgalommal közösen szervezett eseményt Szolidaritási tüntetés a tanárainkért címmel, amelyre közel 22 ezren jeleztek vissza.

A legerősebb demonstrációkat szinte kivétel nélkül civilek és frissen alakult diákszervezetek hozzák össze, de vannak mellettük régóta ismert szakmai szervezetek és a szakszervezetek is. Összeszedtük a legfontosabb szereplőket, hogy segítsünk az eligazodásban.