A venezuelai olaj megszerzéséhez hasonlította ezt a lehetőséget.

Rajtaütések jöhetnek különleges egységekkel és tengerészgyalogosokkal, de Trumptól még nincs jóváhagyás.

Arról állítólag még nem született döntés, hogy a csapatok belépnének Irán területére.

Magas rangú kormányzati tisztviselők szerint kevés az esély arra, hogy a Kongresszus jóváhagy egy ekkora összeget.

Az iráni válaszcsapások egyre jobban átterjednek a szomszédos országra is, ahol milíciák támadnak mindent, ami amerikai.

A iráni háborúban megsebesült amerikai katonák száma időközben megközelítette a másfél százat.

Miközben Donald Trump „négy-öt hetes”, könnyűnek ígért iráni hadjáratról beszél, a Pentagonhoz közel álló elemzések szerint a hadművelet már most nagyjából napi 900 millió dollárba kerül az adófizetőknek.

Ugyan még nem született döntés, a Reuters szerint a cél az lehetne, hogy az akcióval teret nyissanak az iszlám rezsimmel szemben álló irániak felkelésének.

Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.

Az Anthropic hiába tárgyalt heteken keresztül a Pentagonnal.

Az Anthropic viszont attól tart, hogy emberi felügyelet nélküli gyilkos drónokhoz és tömeges megfigyelésekhez is használnák a Claude-ot.

Az egész Barack Obama miatt van, aki egy podcastban azt állította, léteznek idegenek.

De senki ne aggódjon, Oroszország saját bevallása szerint továbbra is felelősségteljes atomhatalom lesz. A viccet félretéve, az Új START megújítás nélküli megszűnése nem olyan jó hír a világnak.

A nemzetvédelmi stratégia szerint az Egyesült Államoknak nem szabad hozzáférést vagy befolyást engednie a nyugati félteke kulcsfontosságú területei felett. Ilyen például a Mexikói-öböl is.

2027-ben az idei védelmi költségvetést másfélszeresére növelné.