Az elszálló rezsi, a növekvő albérletárak rengeteg ember lakhatását sodorják veszélybe, de azok is meg fogják érezni ezt, akik egyébként ki tudják gazdálkodni a magas számlákat -–mondják interjúnkban a lakhatási válság felszámolásáért küzdő A Város Mindenkié csoport aktivistái, Magyary Anna és Horváth Henriett.
Tiszakürtön és Tiszapüspökiben is kérdésessé vált a menekültek további elszállásolása.
Az iskolában 16-18 fok van, és még egy jó ideig nem is fogják bekapcsolni a fűtést. Akkor sem lesz sokkal melegebb.
Minek spórolni pár tízmilliót, miközben százmilliárdos rezsiről beszélünk? - kérdezi a főpolgármester-helyettes.
A menhelyek szinte csak az állatok kárára tudnak spórolni. A tápok rohamosan drágulnak. És ilyenkor a gazdátlanná váló állatok száma is nő.
Több településsel közösen kértek árajánlatot, de nem mindenki fogadta el.
Az önkormányzat szerint több javaslatot vizsgálnak.
„A baloldal volt az, amely a kezdetektől fogva ellenezte a magyar családokat segítő rezsicsökkentés bevezetését.”
A vissza nem térítendő állami támogatásból felújított Hunguest-szállodák korszerű energetikai rendszerekkel működnek, így a vendégek semmit sem fognak érzékelni a válságból. A kis panziók viszont nem boldogulnak az energiaárakkal.
A magyarok 98,5 százaléka szerint a rezsi rossz, a Kétfarkú Kutya Párt 2 igenes népszavazást kezdeményezett.
Sorra kapják az eddiginél ötször-hatszor nagyobb gáz- és villanyszámlákat az éttermek, kocsmák, kávézók. Ekkora növekedést már áremeléssel sem lehet behozni, ráadásul a szolgáltatók alig akarják meghosszabbítani a lejárt szerződéseket. Az energiaárak ezért várhatóan jobban megtizedelik majd a vendéglátást, mint a járvány tette.
Körülbelül 250 millió forinttal nő meg az áramszámla, ha a távhő kérdése is felmerül, akkor meghaladja az egymilliárdot az összeg.
A rezsiárak miatt.
A villanyszámlákon ársapkát is bevezetnének, és adókedvezményt adnának a cégek egy részének.
Nem tudják kifizetni a jelentősen megnövekedett összeget.