A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.

A vértesztek forradalmasítását ígérő Theranos alapító-vezetőjét sokáig új Steve Jobs-ként ünnepelete a Szilícium-völgy. Aztán összedőlt a kártyavár.

A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".

Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.

A Proxima Centauri körül nemrég felfedezett Föld-méretű exobolygóról, fertőző betegségek evolúciójáról és felhőalapú egészségügyi fejlesztésekről lesz szó.

Mert miért is lenne kísérleti adatok másodlagos elemzése etikátlan?

A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.

Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.

A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.

Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.

Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Kik voltak a Turáni Egyistenhívők? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.

Novák Bélával, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének professzorával beszélgettünk arról, hogy mi is az a rendszerbiológia és hogyan használható fel a sejtek osztódásának megértéséhez.

A nyári szünet előtti utolsó meetup-on a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójáról, fehérjék káros módosulásáról, illetve fogvatartottak elhelyezkedési esélyeinek kutatásáról lesz szó.