December 21-én este érdemes lesz kinézni az ablakon. Már ha arra néz az ablakunk. És ha nem lesz felhő az égen.

A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.

Nagy, szerves molekulákra bukkantak abban az anyagban, amit a Cassini űrszonda gyűjtött 2015-ben, amikor átrepült az Enceladusból kilövellő párán.

Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.

Sok minden kiderülhet az Enceladus felszín alatti óceánjáról.

Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.

Legalábbis a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának a keretében. Jupiter/Szaturnusz holdak, Vénusz, Mars, kisbolygók a célpontok közt.

A Cassini szonda az első bizonyítékokat találta Földön kívüli hőforrásokra. Az ilyen környezet pedig nagyon ideális lehet mikrobák számára.

Újabb lélegzetelállító felvételt küldött vissza a Cassini a Szaturnusztól.

Gyönyörűen, és elég félelmetesen.

Akkor nem is tévedett nagyot. A Szaturnuszon például beköszöntött a tél, de ettől a bolygó olyan lett, mint egy karácsonyi dekoráció.

A naprendszer két gázóriásán akkora a légköri nyomás, hogy a szén gyémánttá kristályosodhat. Az így kialakult, akár egy centiméter átmérőjű kristályok aztán úgy potyognak az égből, mint a Földön az eső.

Harminc Magyarország is elférne a Szaturnusz északi sarkán tomboló hurrikán kétezer kilométer átmérőjű szemében.