December 21-én este érdemes lesz kinézni az ablakon. Már ha arra néz az ablakunk. És ha nem lesz felhő az égen.
December 21-én este érdemes lesz kinézni az ablakon. Már ha arra néz az ablakunk. És ha nem lesz felhő az égen.
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
Nagy, szerves molekulákra bukkantak abban az anyagban, amit a Cassini űrszonda gyűjtött 2015-ben, amikor átrepült az Enceladusból kilövellő párán.
Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.
Sok minden kiderülhet az Enceladus felszín alatti óceánjáról.
Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.
Legalábbis a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának a keretében. Jupiter/Szaturnusz holdak, Vénusz, Mars, kisbolygók a célpontok közt.
A Cassini szonda az első bizonyítékokat találta Földön kívüli hőforrásokra. Az ilyen környezet pedig nagyon ideális lehet mikrobák számára.
Újabb lélegzetelállító felvételt küldött vissza a Cassini a Szaturnusztól.
Gyönyörűen, és elég félelmetesen.
Akkor nem is tévedett nagyot. A Szaturnuszon például beköszöntött a tél, de ettől a bolygó olyan lett, mint egy karácsonyi dekoráció.
A naprendszer két gázóriásán akkora a légköri nyomás, hogy a szén gyémánttá kristályosodhat. Az így kialakult, akár egy centiméter átmérőjű kristályok aztán úgy potyognak az égből, mint a Földön az eső.
Harminc Magyarország is elférne a Szaturnusz északi sarkán tomboló hurrikán kétezer kilométer átmérőjű szemében.