Az első ember a világon, akibe egy disznó genetikailag módosított máját ültették, 171 napig élt a műtét után az állati szervvel. A máj képes volt ellátni alapvető funkciókat az emberi testben, de súlyos szövődmények is jelentkeztek, amelyek a beteg halálához vezettek.

Kevés dolog hiányzik jobban a világnak, mint egy örökké élő Vlagyimir Putyin.

A sebészek szerint nincs jele annak, hogy a transzplantációba halt volna bele. A család hálás azért a két hónapért is, amit még együtt tölthettek.

Hamarosan elhagyhatja a kórházat is.

Egyelőre csak részlegesen, de így is forradalmi lépés lehet ez a szervátültetésben.

Ha valaki nem tiltja meg kifejezetten, hogy halála után felhasználják a szerveit, automatikusan donorrá válik.

A történelemben először a marylandi David Bennett testébe ültették be egy állat szívét. Még nem tudják a halála okát, de a szomorú eset ellenére az emberiség ezzel nagyot lépett a nagy mennyiségben előállítható, életmentő szervek felé.

Orvosai szerint már semmilyen terápia nem segített volna rajta, ezért engedélyezték a beavatkozást az Egyesült Államokban.

Rengeteg kérdést vet fel az, hogy nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni. Melyik a jobb: fizetni embereknek, hogy legyenek szervdonorok, vagy tízezer számra ölni a sertéseiket a szerveik beültetéséért?

Úgy tűnik, működik.

A koronavírus miatt a kórházak sok esetben kénytelenek voltak elhalasztani akár az életmentő szervátültetéseket is.

Emberi fogyasztásra és gyógyászati célokra is alkalmasak lesznek.

Összesen 72 betegen végeztek szívátültetést a két magyarországi szívtranszplantációs központban 2019-ben.

Ezzel próbálva eltitkolni, hogy kivégzett foglyok és más, kényszerített személyek szerveit is használják.

Az immungyengítő gyógyszerek csak fokozták a bajt.