A venezuelai rezsim mintha nem örülne teljes szívvel a norvég Nobel-bizottság döntésének.

Ha a szerencsejátékért is osztanának Nobel-díjat, akkor valószínűleg az a fogadó nyerné, aki több mint 65 ezer amerikai dollárt zsebelt be a tippel.

Donald Trump helyett a norvég bizottság idén Machadót díjazta, aki a „növekvő sötétség közepette is őrzi a demokrácia lángját.”

A Fehér Ház tagadja, hogy ez igaz lenne.

Hegseth védelmi miniszter szerint ismét kábítószer-csempészekkel számoltak le.

Gustavo Petro szerint szükségtelen volt rakétákat bevetni.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a jövőben akár szárazföldi műveleteket is végrehajthatnak a venezuelai drogcsempészek ellen.

Égő nepáli parlament, beragadó infláció, tüntető múzeumi dolgozók, kötcsei nagyriport és egy diverzifikáló Szijjártó a 444 napindító hírlevelében.

Az amerikaiak kilőttek egy csónakot, amin szerintük egy Trump által terrorszervezetnek minősített drogkartell szállított kábítószert. A venezuelai diktatúrának végső soron ez jól jön, az amerikaiknak pedig a nagyon rövid távú dicsőségen túl talán semmi hasznuk nem lesz belőle. Latin-Amerika viszont megszenvedheti a megújuló amerikai fegyveres beavatkozásokat.

„Ez legyen figyelmeztetés mindenkinek, aki akár csak elgondolkodik azon, hogy kábítószert csempésszen az Egyesült Államokba. VIGYÁZAT” – írta Donald Trump a közösségi oldalán.

Hogy hány embert és miért cserébe, azt egyelőre nem tudni.

Azzal vádolják hogy ő „a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedője”.

Több dél-amerikai ország is fogadott be kitoloncolt bevándorlókat Amerikából. Eddig úgy volt, tovább szállítják őket a származási országba, de a mostani döntés könnyen precedensértékű lehet.

Ez lehetővé teszi a kitoloncolásukat.

Trump milliókat ígért, de eddig lassabban deportál, mint Biden. Az El Salvador-i szuperbörtönbe az amerikai törvényeket kijátszva küldött emberek ügye azonban így is nagy port kavart. Most dőlhet el, hogy az amerikai kormány hallgat-e a bírósági ítéletekre, vagy tesz az ország demokratikus hagyományaira.