• A frissített doktrínája szerint atomfegyverrel válaszolhat a NATO-bombákra Oroszország. Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértő szerint „az mindig eseti jellegű magyarázkodás tárgya”, hogy mi sérti a doktrínát, de más atomhatalmak is büntetnék egy ilyenért Oroszországot.
• Putyin kemény hangú tévébeszédet tartott azután, hogy hat amerikai és egy angol gyártmányú rakétával támadtak oroszországi katonai célpontot. Közölte, „a Nyugat által kiprovokált ukrajnai regionális konfliktus globális jellegű elemeket kapott”.
• Nem látszik, hogy Trump mivel kényszerítené tárgyalóasztalhoz Putyint, viszont nem evidens, hogy elengedi Ukrajnát. Trump ereje a kiszámíthatatlanságában van, és nem véletlen, hogy semmit sem kommunikál abból, mik az elképzelései.
• A legvalószínűbb forgatókönyv a szakértő szerint egy fegyverszünet, amit egy befagyott konfliktus követ.
• A fotelből könnyű unni a háborút, „Magyarországon pedig lelkesen dobálózunk azzal, adják oda az oroszoknak Krímet meg a megszállt területeket. De mi sem úgy tekintünk vissza Trianonra, mintha az nem lett volna olyan nagy dolog”. Azokat a megjegyzéseket, hogy Ukrajnának nem kellett volna belemennie ebbe a háborúba, még demagógnak sem tudja nevezni.

Miután Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy az ukránok bevessék az ATACMS rakétákat orosz területen (hétfőn ki is lőtték az első rakétát a határhoz közeli Brjanszk térségére), Vlagyimir Putyin aláírta Oroszország frissített nukleáris doktrínáját, ami azonnal hatályba is lépett.

A rendelet szerint „az Orosz Föderáció és szövetségesei elleni agresszió bármely nem atomhatalom részéről egy atomhatalom támogatásával alapja lehet egy nukleáris csapásnak, ahogy a nem nukleáris eszközökkel, köztük drónokkal végrehajtott tömeges légitámadás is”.

Dmitrij Medvegyev volt elnök egy bejegyzésben azt írta, a doktrína értelmében a NATO-rakéták bevetése miatt tömegpusztító fegyverekkel vághatnak vissza Kijev és a NATO kulcsfontosságú létesítményeire, bárhol is legyenek azok. „Ez a harmadik világháborút jelenti.” Ezzel már nem először fenyegetőzik Medvegyev.

Megkérdeztük Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértőt, hogy pontosan mi sértheti az orosz doktrínát, amire azt mondta, „az mindig eseti jellegű magyarázkodás tárgya”.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a politikai üzenet egyértelműen az, hogy az amerikaiak vonják vissza az engedélyt, és semmilyen formában és szereplőn keresztül ne akarjanak nyugati technológiát alkalmazni Oroszország területén. Az sem mindegy, ki fenyegetőzik: „Medvegyev mellett Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is imád nagyokat mondani, de nekik ez a funkciójuk. Most az üzenet hangsúlyozása érdekében maga Putyin is felszólalt az orosz köztévében. Az üzenet az orosz lakosságnak és a nyugati államok lakosságának szólt, célja a félelemkeltés.”

Csiki Varga Tamás szerint ez az elrettentési mechanizmus része.

„Moszkva hideg fejjel, transzparensen cselekszik: beszámolók szerint a Dnyiprót célzó ballisztikus rakéta kilövése előtt 30 perccel - a félreértések és nem szándékos eszkaláció elkerülése érdekében - felhívták Washingtont.”

Az eszkaláció esélyét az mérsékli, hogy semmilyen nukleáris nagyhatalomnak, így Oroszországnak sem érdeke, hogy kisebb súlyú támadások miatt akár „csak” taktikai atomfegyvert vessenek be.

A taktikai atomfegyver hatóereje nincs pontosan definiálva – az általánosan elfogadott vélemény szerint 1 kilotonna töredékétől 50 kilotonnáig, azaz 50 000 tonna TNT felrobbantásából felszabaduló energiamennyiségig terjedhet –, de viszonyításképpen például a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák 15 és 21 kilotonnás hatóereje is oda tartozik a mai fogalmak szerint.

Ezek alkalmazása olyan következményekkel járna, amiket nemcsak a NATO, de Kína, India és Pakisztán se szeretne, hiszen akkor az atomfegyver létrehozásának technológiai küszöbén álló országok fél-egy éven belül előállhatnak a saját fegyvereikkel, és más kisebb országok is akarnak majd ilyet. Taktikai nukleáris fegyvert ráadásul könnyebb előállítani.

„Furcsa módon pont ez az, ami szerintem a legjobban mérsékli az orosz nukleáris fegyveralkalmazási szándékot. Ha meglépnék, az sértené annyira például Kína és közvetve India érdekeit is, hogy büntetnék Oroszországot, és eddig is nyomást gyakoroltak rá, hogy ezt a dominót ne döntse el. Ugyanis minél több országnak van atomfegyvere, annál kiszámíthatatlanabbá válik, mi fog történni. Ezt az elmúlt 70 év történelme támasztja alá: a nukleáris hatalmak határozottan kerülik ezt a lépést egymással szemben, és nem akarnak ilyen abszolút fegyvert adni mások kezébe.”

Csiki Varga Tamás nem tartja reális forgatókönyvnek, hogy az amerikai rakétákkal Oroszország belsejét tarolnák le – erre kevés a technikai képesség, az Ukrajnának átadott rakéták száma, és Amerika sem engedné -, ami miatt nukleáris csapást kellene végrehajtaniuk az oroszoknak.

A nukleáris opciót ugyanis minden állam a túlélését, létét fenyegető támadások ellen, végső eszközként tartja fenn – és ahogy az elmúlt közel három évben, úgy most sem fenyegeti senki Oroszország létét. Ennek az Ukrajnának átadott eszközök a közelében sincsenek, kellemetlen katonai veszteségeket és főleg imázsvesztést viszont jelentenek.

A szakértő azt mondta, Amerika célja az engedéllyel az volt, hogy a határhoz közeli kurszki és brjanszki területeken bevethető rakétákkal elrettentsék Észak-Koreát attól, hogy újabb katonákat küldjenek. „Az amerikaiak korlátozott lépésére az oroszok léptek egy sokkal nagyobbat, de remélhetőleg az csak blöff.”

Putyin fenyeget

Vlagyimir Putyin orosz elnök tehát éles hangú tévébeszédet tartott csütörtök este, ahol közölte, november 19-én hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-taktikai rakéta, november 21-én pedig az Egyesült Királyságban gyártott Storm Shadow és az Egyesült Államokban gyártott HIMARS rendszerek kombinált rakétatámadása során katonai létesítményekre mértek csapást az Orosz Föderáció területén, a Brjanszki és a Kurszki területen. „Ettől a pillanattól kezdve, amint azt korábban többször is hangsúlyoztuk, a Nyugat által kiprovokált ukrajnai regionális konfliktus globális jellegű elemeket kapott.”

Közölte, hogy a légvédelmi rendszerek visszaverték a támadást, és azt mondta, „az ilyen fegyverek használata nem képes befolyásolni a különleges katonai műveleti övezetben folyó harci műveletek menetét.”

Bemondta azt is, hogy harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert, ebben az esetben egy ballisztikus rakétával, nem nukleáris hiperszonikus felszerelésben.

A teszt sikeres volt, egy ukrán ipari komplexumot találtak el, a további tesztek célpontját pedig az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alapján határozzák meg.

„Jogunk van arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen használjuk, amik megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják, és az agresszív akciók eszkalálódása esetén ugyanilyen határozottan és hasonlóképpen fogunk válaszolni.”

Javasolta, hogy a vezetők ezt gondolják át, azt pedig megígérte, hogy a kivédhetetlen támadás előtt tájékoztatni fogják az érintett civil lakosságot.

Trump fia is nekiment Bidennek

Pár nappal ezelőtt - tehát még a rakéták bevetése és Putyin beszédét megelőzően - Joe Biden döntését élesen bírálták Donald Trump kulcsfontosságú támogatói, mint Donald Trump Jr., illetve a keményvonalas kongresszusi republikánusok, azzal vádolva az elnököt, hogy Trump januári beiktatása előtt „harmadik világháborút” akar kirobbantani – írta a Guardian.

Donald Trump Jr. az X-en (korábbi Twitteren) úgy fogalmazott, „úgy tűnik, a „katonai-ipari komplexum” biztosra akar menni, hogy beindítják a harmadik világháborút, mielőtt apámnak esélye lenne békét teremteni és életeket menteni.”

A helyzetre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel összehívta a Védelmi Tanács rendkívüli ülését, miután szerinte „a háború a legveszélyesebb szakaszába lépett”, és a következő két hónap különösen veszélyes időszak lesz Európa számára. Nem véletlenül említett két hónapot Orbán: akkor iktatják be Donald Trumpot elnöknek.

De mennyi az esély a béketeremtésre?

Ugyan Trump a választási kampányban fogadkozott, hogy 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, de hogy ezt pontosan hogyan akarja elérni, egyelőre nem ismert. (Arról, hogy miért nem, még lesz szó a cikkben.)

Miután több forgatókönyv is elképzelhető az Ukrajna teljes elengedésétől az Oroszország erőteljes fenyegetéséig terjedő skálán, a lehetséges irányokra a Trump által megnevezett, leendő vezetők hozzáállásából próbálnak következtetni a szakértők. Ebben az a nehéz, hogy egyes nyilatkozatok ellentmondanak egymásnak, és a kinevezést megelőző meghallgatások során nem biztos, hogy mindenkit alkalmasnak talál az amerikai törvényhozás.